Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1931. (50. évfolyam 1-53. szám)

1931-05-14 / 20. szám

106. oldal.

SOMOGY VARMEGYE HIVATALOS LAPJA

20. szám.

lében meg van e a tűzveszély ellen a kellő rend.

Tapasztalataira vagy a tüzrendőri szabályokkal ellenkező dolgokra az illető házbelieket figyelmezteti, sőt szükség esetében a rendőrhatóságnál jelentést tesz.

11. §. A háztulajdonos, vagy megbízottja az alábbiakról köteles gondoskodni:

1. A padláson a háztetőre kijáró nyílásnál célszerű és erős létra, a tetőzeten a kéményekhez vezető célszerű járódeszka legyen.

2. A lakásokból eltávolított tűzhelyek és kályhák után a csőlyukak ércfedőkkel zárassanak el, a végleg használaton kívül helyezettek befalaztassanak.

3. Bádogból, vagy agyagcserépből készült, a tetőn vagy falon átvezetett csövek kéményül ne szolgáljanak.

A lakó fél pedig a következőkről gondoskodik:

1. A mászható kémények üregei raktárul ne szolgáljanak, azokban papír, rongy, szalma, fadarabok s más könnyen gyuló anyagok fel ne halmozódjanak.

2. A kéménybe torkoló lyukak (füst, sip, síucni) is rendesen tisztittassanak s a koromgyüjtők könnyen hozzáférhetők legyenek. A teendőkre a háztulajdonost, lakót a kéményseprőmester figyelmeztetni tartozik.

12. §. A kéményeket rendesen nappal kell tisztítani. Tűzbiztonság követelte szükségben azonban a halaszthatatlan munkát éjjel is el kell végezni. A dohányzás munkaközben tilos.

A kémények égetése csakis szélcsendes, vagy nedves időben, mindig csak a nappali órákban és pedig délelőtt, vagy korai délutáni órákban eszközölhető. A kéményégetést előzőleg a községi tüzoltótestület parancsnokának, vagy helyettesének a tűzvédelmi intézkedések megtétele végett be kell jelenteni. Kéményégetés előtt a kéményseprő köteles a kémény körül minden tűzveszélyes

körülményt elhárítani, vízkészletet előkészíteni, majd az égetés folyamán további fel-* ügyeletet gyakorolni. Égetés után pedig a kéményt egész hosszában átvizsgálja, a további felügyeletre a házbelieket figyelmezteti és kioktatja.

Minden kéménykiégetést lehetőleg nedves időszakban kell elvegezni. Legcélszerűbb akkor, amikor hó fedi a háztetőket. Rossz karban lévő kéményt, vagy olyant, amelynél a kéménybe beépített gerenda gyanús lehet, kiégetni tilos. Mászható kémények csak teljesen abnormális esetekben kivételesen éget- hetők. A közönséges tüzelésnek füsttermékeit elvezető hengerkéményeken évenkint legfeljebb egyszer eszközölhető kiégetés és csak ott történjék az rendszeres időszakokban, ahol állandóan és feltétlenül szükség van a kiégetésre.

Uj kéményeket használatbavétel előtt a kémény falán maradt habarcs és sárcsomók eltávolítása végett le kell huzni.

13. §. Tűzvész esetén a kéményseprő vagy segédje, ha a községben tartózkodik, a helyszínen megjelenik, az oltásnál segédkezik s a tűzoltóparancsnoknak a szükséges szakszerű felvilágosításokat megadni tartozik.

14. §. A kéményseprő iparüzletnek abbanhagyására az ipartörvény idevonatkozó rendelkezései irányadók. Eszerint a kéményseprő az elkezdett iparüzletet tetszése szerint félbe nem szakíthatja. Ha azt abban szándékozik hagyni, köteles az iparhatóságnak bejelenteni s annak meghagyására az ipart a hatóság által kitűzött időig (legfeljebb 3 hónap) még folytatni.

A kéményseprő iparra szóló engedély megszűnik azonkívül, ha az engedélyes meghal és az ipar gyakorlására jogosított utódai nincsenek, vagy ezek az üzletet folytatni nem akarják, ha az iparengedélyt az engedélyestől az ipartörvény idevonatkozó rendelkezései alapján jogérvényesen megvonják.

15. §. Azok, akik jelen szabályrende