Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1931. (50. évfolyam 1-53. szám)
1931-05-14 / 20. szám
104. oldal. SOMOGY VARMEGYE HIVATALOS LAPJA 20. szám. pesten), egyidejűleg el kell küldeni. A pályázat legrövidebb határideje 30 nap. Elmúltával újabb 15 napon belül az adományozásról véghatározatot kell hozni. A véghatározatban legyen benn a munkakerületet elnyert pályázó neve, az odaítélés oka a fellebbezési jogra való kitanitással együtt. A véghatározatot minden pályázóval okmányai visszaküldése mellett 8 napon belül kell közölni, fellebbezés esetén, másodfokú határozat meghozatalánál az eljárás ugyanez. Az üres munkakerületre a szabályszerű pályázók közül általában annak van elsősorban igénye, aki a kéményseprő-iparban a leghosszabb gyakorlatot igazolja. A hadirokkantak egyenlő körülmények közt előnyben részesüljenek. Ha azonban a pályázók között már hosszabb idő óta megelégedésre működő mester is van, ez a pályázó segédekkel szemben lehetőleg előnyben részesüljön. Azokban a kéményseprési munkakerületekben, amelyek valamely megyei város és a vármegyéhez tartozó községek területére terjednek ki, a megüresedett kerület betöltéséről a megyei város elsőfokú iparhatósága határoz, egyetértőén a járás elsőfokú iparhatóságával. 6. §. A kéményseprőmester munkakerületében a kéménytisztítást, égetést és lehúzást (első tisztítás) minden külön felhívás és figyelmeztetés nélkül köteles felelőséggel elvégezni. Ha e munkákat más mester végezné, a szabályszerű seprési dijakat a jogosított kéményseprőmester részére is meg kell fizetni. A végzett munkát azonban a kerületi mester ellenőrizni tartozik és felelős érte. Ha a felek kívánják, tartozik és csak a kerületbeli kéményseprő jogosult végezni a tűzhely, kályhacsőfütés, kazán-, üsttisztogatási s más a kéményseprő ipar körébe tartozó mellékmunkálatokat. Ezeknek dijait a díjszabás második csoportja állapítja meg. A kéményseprőn kívül e munkálatokat csakis a tulajdonos, vagy a lakó maga, illetve cselédje végezheti teljes felelősség mellett. 7. §. Minden rendes használatban levő kéményt havonként legalább egyszer tisztítani kell, tekintet nélkül annak építési anyagára és szerkezetére. Ez általános rendelkezés alá nem tartoznak: a) az iskolák, ovódák, fiivatalos helyiségek, kórházak összes és laktanyák konyháinak orosz kéményei, ha ott a napnak nagy részén át tüzelnek, valamint a vendéglősök, kávésok, sütők, hentesek, füstölők, pacalosok és állandóan tűzzel dolgozó más kézműiparosok mászható kéményei, amelyeket kéthetenkint (havonta kétszer); b) a kórházak konyhakéményei, a vendéglősök, kávésok, sütők, hentesek, füstölők, pacalosok, kifőzök és más állandóan tűzzel dolgozó kézműiparosok orosz kéményei, amelyeket hetenkint (havonta négyszer); c) a szobáknak kizárólag téli fűtésre használt fűtőszerkezetek kéményei, amelyeket csak a fűtés idejében havonként egyszer kell tisztítani; d) csak a téli, vagy nyári félévben rendes használatban levő épületek köményei, amelyeket csak a használat ideje alatti hónapokban, vagyis évente hatszor kell tisztítani. Használatban nem levő kémények a tisztítási kötelezettség alól mentesek, azonban ezeket is köteles a kéményseprő ellenőrizni. Nem esnek kényszersöprés alá a gyárüzemi vállalatok kéményei. De ha azok seprését a vállalat a kéményseprővel kivánja végeztetni, köteles azt a kéményseprő teljesíteni. A seprési dij a vállalat és a kéményseprő között szabad megegyezés tárgya. A hengerrendszerü (orosz) kéményeket évenkint legalább egyszer ki kell égetni. E művelethez szükséges szalmát és segítséget a tulajdonos tartozik szolgáltatni. E kéményeket égetés szempontjából 2 csoportba osztjuk, u. m.:
