Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1930. (49. évfolyam 1-53. szám)

1930-02-27 / 9. szám

9. szám

SOMOGY VARMEGYE HIVATALOS LAPJA

75. oldal

b) A nyugdíjas alkalmazott lakáspénze.

22. §.

Lakáspénz.

(1) A nyugdíjas vármegyei és községi alkalmazottakat lakáspénz is megilleti.

(2) A lakáspénz megállapításának alapja az az illetmény (fizetési osztályba sorozottaknál: az a fizetési osztály), amely után a nyugdíjas a nyugdiját kapja és az a lakbérosztály, amelybe utolsó tényleges szolgálatának helye tartozik. A későbbi lakó- helyváltoztatásnak a lakbérnyugdij összegére nincs kihatása. Azok, akik 1923. évi május hó 1-je előtt helyeztettek nyugalomba, lakáspénzüket aszerint a lakáspénzosztály szerint kapják, amelybe az a város vagy község tartozik, amelyben 1923. évi május hó 1-én laktak.

(3) A vármegyei és községi nyugdíjas alkalmazottakat akkora lakáspénz illeti meg, mint amekkora mindenkor hatályos jogszabályok szerint a nyugalomba helyezett állami alkalmazottak részére jár.

c) A nyugdíjas alkalmazott családi pótléka.

23. §.

Családi pótlék.

(1) A nyugdíjas vármegyei és községi alkalmazottakat családi pótlék is megilleti ugyanolyan feltételek mellett és ugyanolyan mértékben, mint aminőket a hatályban álló rendelkezések az állami alkalmazottakra nézve megállapítanak.

(2) A törvényes vagy törvényesített édes- vagy mostoha gyermek, úgyszintén a törvényes feleség után járó családi pótlékot az alispán állapítja meg. Az alispán határozata ellen a vonatkozó határozat kézbesítésétől számítandó 15 nap alatt a közigazgatási bírósághoz panasznak van helye.

(3) A tanulmányok folytatása céljából (1912: XXXV. te. 8. §.), úgyszintén a családtagok után méltányossági alapon (11912: XXXV. le. 9. §.) kért családi pótlékot belügyminiszteri jóváhagyás mellett a kisgyülés engedélyezi.

d) A nyugdíjas alkalmazott ellátásának megszüntetése.

24. §.

A folyósított nyugellátás megszüntetése.

(1) A már folyósított nyugdijat, családi pótlékot és lakáspénzt be kell szüntetni a következő esetekben:

1. ha a nyugalomba helyezett magyar állampolgárságát elveszti;

2. ha a nyugalomba helyezett előzetes engedély nélkül idegen hatalom szolgálatába lép;

3. ha a nyugalomba helyezettet a biró- ság jogerős ítélettel hivatalvesztésre ítéli, vagy ha oly büntetendő cselekmény miatt ítéli el jogerősen szabadságvesztés-büntetésre, amellyel a közhivatalnak vagy szolgálatnak elvesztése, mint törvény szerint következő hatály van egybekötve;

4. ha a nyugalomba helyezettet jogerősen szabadságvesztés-büntetésre ítélik a hivatalvesztés kimondása nélkül;

5. ha a nyugalomba; helyezett előzetes engedély nélkül (66. §. (3) bekezdés) állandóan Magyarország határain kivid tartózkodik;

6. ha a nyugdíjas után kiderül, hogy a nyugdíjazott még tényleges szolgálata alatt olyan cselekményt követett el, amely alapul szolgálhatott volna arra, hogy a szolgálat kötelékéből elbocsáttassék. Ily esetekben a beszüntetést a fegyelmi hatóság, a fegyelmi eljárás megfelelő alkalmazásával, mondja ki, ezt az eljárást azonban nem lehet megindítani s a nyugellátást nem lehet beszüntetni akkor, ha a cselekmény elkövetése óta már három évnél hosszabb idő telt el;

7. ha a nyugalomba helyezett után már a nyugdíjazás időpontjában fennállott olyan körülmény derül ki, melynek ismeretében nyugellátás nem lett volna megállapítható. Ily esetekben a beszüntetést a fegyelmi hatóság a fegyelmi eljárás megfelelő alkalmazása mellett mondja ki;

8. ha a nyugalomba helyezett meghal;

9. ha a nyugalomba helyezett újból vármegyei vagy községi szolgálatba, illetőleg e szolgálatokkal viszonosságban álló tényleges szolgálatba (14. §.) lép.

(2) A jelen §. 1., 2. és 5. pontjaiban felsorolt esetekben a nyugellátást csak idő