Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1930. (49. évfolyam 1-53. szám)

1930-02-27 / 9. szám

76. oldal

SOMOGY VÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA

9. szám

legesen kell beszüntetni és azt újból folyósítani lehet azon hónapot követő hó 1-től kezdve, amely hónapban megszűnt az az ok, amely miatt a nyugellátás beszüntet- tetett, de a múltra nézve nyugellátást utólag sem lehet folyósítani. A 4. pont alatt említett esetben a nyugellátást csak a szabadságvesztés-büntetés tartamára kell beszüntetni. A 3., 6., 7., 8. és 9. pontokban felsorolt esetekben a nyugellátást egész összegében és véglegesen kell beszüntetni.

(3) Egyáltalában nem kell beszüntetni a már folyósított nyugdijat abban az esetben, ha a nyugdíjas havidij élvezete mellett alkalmaztatik újból. A havidij élvezete mellett alkalmazott nyugdíjas ez után az alkalmaztatása után nyugdíjra igényt nem tarthat.

e) A volt alkalmazott özvegyének nyugdija.

25. §.

Özvegyi nyugdíj.

(1) A vármegyei és községi alkalmazott özvegyét özvegyi nyugdíj illeti meg, ha férje legalább öt évi beszámítható szolgálat után tényleges szolgálatban vagy nyugdíjas állapotban halt meg, feltéve, hogy:

1. az özvegy férjével a tényleges szolgálati ideje alatt, vagy azt megelőzően lépett házasságra;

2. a férje a házasság megkötésekor még nem volt 57 éves;

3. a házasságot legalább 3 hónappal a férj halála előtt kötötték, és

4. az özvegy férjének halála idejében ezzel együtt élt.

(2) Igényt tarthat azonban az özvegyi nyugdíjra az az özvegy is,

1. akinek férje a házasságkötéskor már nyugdíjas volt ugyan, de a házasság következtében a tényleges szolgálat alatt született gyermekük törvényesittetett, vagy ha a nyugdíjas férj a házasságkötéskor még nem volt 60 éves, sem nyugdíjazásakor beszámítható javadalmazásával egyenlő összegű nyugdíjra igényt adó szolgálati idejét még nem töltötte be és a házasság megkötése után a tényleges szolgálatban újra alkalmaztatván, még legalább 3 évig szolgált;

2. akinek tényleges szolgálatban állott férje a házasságkötéskor 57 évesnél idősebb

volt ugyan, de házasságukból gyermek származott, vagy házasságuk következtében gyermekük törvényesittetett, vagy a férj a házasság kötése után még legalább 3 évig szolgált;

3. akinek házasságkötésétől a férj haláláig nem telt el ugyan 3 hónap, de a házasságból gyermek származott, vagy a házasság következtében gyermekük törvényesittetett, vagy a férj halálát olyan hevenybetegség okozta, amely a házasság megkötése után keletkezett;

4. aki férjével ennek elhalálozása idejében nem élt ugyan együtt, de erkölcsi tekintetben nem esik kifogás alá és hitelt érdemlően igazolja, hogy a különélés nem az ő hibájából következett be;

5. akinek házasságát a bíróság jogerősen felbontotta, ha nem ment újra férjhez, és ha az ítéletből kétségtelenül kitűnik, hogy a házasságot kizárólag a férj hibájából bontották fel, és a férj tartásdij fizetésére is volt kötelezve.

(3) A férj öngyilkossága az özvegy nyugdijigényét nem érinti.

(4) A férj elhalt neje után özvegyi nyugdíjra nem tarthat igényt.

26. §.

Az özvegyi nyugdíj esedékessége.

(1) Az özvegyet férje elhalálozását követő három első hónapban mindazok a készpénzjárandóságok megilletik, amelyeket férje, életbenléte esetében húzott volna és ezeket az özvegy akkor sem köteles visszatéríteni, ha őt nyugdíj nem illeti is meg.

(2) Az (ill) bekezdésben említett járandóságok, ha a férj tényleges szolgálatban halt meg, ugyanazt a pénztárt terhelik, amelytől a férj illetményeit kapta; ha ellenben a férj nyugállományban halt meg, azok az E. V. Ny. terhére esnek.

(3) Az özvegyi nyugdíj a férj elhalálozását követő negyedik hónap első napján válik esedékessé és ettől kezdve jár.

27. §.

Az özvegyi nyugdíj mértéke.

(1) Az özvegy nyugdíj fejében 50% -át kapja annak az összegnek, amely az elhalt férjet utolsó fizetése cimén (18. §. 1., 3. és 4. bekezdése szerint) megillette. Ha azon ban a nyugállományban elhalt férj nyug-