Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1928. (47. évfolyam 1-52. szám)
1928-08-30 / 35. szám
35. szám SOMOGY VARMEGYE HIVATALOS LAPJA 433. olda kihágási ügyek elbírálásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy a 6. §. a) és b) pontjában felsorolt kihágási cselekményeknél a törvény az elévülési időt 6 hónap (kbtk. 31. §.) helyet 18 hónapban állapítja meg. Az eljárás lefolytatása a törvény megállapítása szerint a közigazgatási hatóság, mint rendőri büntetőbíróság harmadfokon a m. kir. földművelésügyi miniszter feladata. 7- §• A T. 7. §-a kimondja a családfő, illetve gazda esetleges felelősségét s ezért ha a kihágási cselekmény elkövetése miatt az eljárás nem az állat tulajdonosa (birtokosa) ellen tétetett folyamatba, a büntető biró hivatalból azt is vizsgálat tárgyává teszi, hogy a családfőt, illetve gazdát felügyeleti vagy ellenőrzési kötelességének teljesítése körül szándékos vagy gondatlan mulasztás nem terheli-e? 8. §. (1) A T. 6. §-ának a) és b) pontjába ütköző kihágás esetében, amennyiben a kihágást a himállattulajdonos követte el és a kihágás elkövetése bebizonyittatott, tekintet nélkül arra, hogy a kihágási cselekmény elkövetője elévülés vagy bármi más okból meg nem büntethető, az I. fokú rendőri büntetőbiró tartozik a kihágás elkövetésénél használt himállat kiherélését elrendelni, feltéve, hogy az tenyésztésre jogosító igazolvánnyal a kihágás elkövetésekor nem volt ellátva s ilyen igazolvány az állatra időközben sem szereztetett s a himállat még a kihágó tulajdonos (birtokos), illetve örökösei] tulajdonában (birtokában) van. (2) A T. 6. §-ának c) pontjába ütköző kihágás esetében, ha himállatról van szó s a kihágás elkövetése bebizonyittatott, a rendőri büntetőbiró köteles erről az illetékes állatvizsgáló bizottság elnökét 24 órán belül értesíteni. Ez az értesítés a törvény 8 §-ának utolsó bekezdésében foglalt tilalom megszegésével elkövetett kihágás esetében minthogy ilyenkor a kiherélés már elrendeltetett — mellőzendő. Ha a vizsgáló bizottság az értesitéstől számított 8 napon belül megtartandó vizsgálat során azt állapítja meg, hogy a himállat tenyésztésre alkalmatlan és tenyésztésre jogosító igazolvánnyal sem a kihágás elkövetésekor sem a vizsgálat foganatosításakor ellátva nem volt, erről az I. fokú hatóságot haladéktalanul értesíteni tartozik, mely a himállat kiherélését elrendeli, ha az még a kihágó tulajdonos (birtokos), illetve örökösei tulajdonában (birtokában) van. A kiherélést nem lehet a fenti esetekben elrendelni, ha az állat tenyésztésre jogosító igazolvánnyal elvan látva, de az igazolvány a tenyészirány vagy tenyészterület szempontjából nem érvényes. (3) A fent felsorolt esetekben elrendelt kiherélés csak a harmadfokú hatóság döntése után lévén végrehajtható, a kiherélést kimondó határozat — fellebbezés hiányában is — hozzám mindenkor felterjesztendő s csak a döntésem után hajtható végre, a tulajdonos (birtokos) veszélyére és költségére. (4) Oly helyeken, ahol a zugfedeztetés elterjedése miatt a köztenyésztésre nem szánt himállatok megvizsgálásának elrendelését a T. 2. §-ának második bekezdése alapján szükségesnek fogom találni, a vizsgálatnál követendő eljárás szabályozása tárgyában a T. vonatkozó rendelkezéseinek figyelembe vételével esetről-esetre fogok intézkedni.
