Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1924. (43. évfolyam 1-52. szám)
1924-10-16 / 42. szám
42. szám SOMOGY VÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA 435. oldal dék legalább egy arasznyira ellepje a vetőmagot. Keverés közben a felszínre kerülő léha és üszögös szemeket kézirostával lemeritjük. A Formaimnál a csávázás időtartama 10 perc, a Higosannál, Resinolnál és Klorol- nál 30 perc, az Uspulunnál pedig egy óra. Ezen idő letelte után a vetőmagot kimerítjük és ponyvára szárítás végett kiteregetjük; csak tökéletes megszáritás után vetjük. Tulnagy ürtartalmu edényt a csávázáshoz ne használjunk, mert ezzel a kezelés nehézkessé válik. A csávázott vetőmagvak kimerítése által a csávaoldat apad és ezt folyton eredeti friss oldattal pótolni kell, még pedig úgy, ahogyan azt a Linhart féle kosaras eljárásnál már ismertettük. 3. Csávázás teknőben. Szükséges ehhez egy magas oldalfalú laposfenekü teknő és egy 200—300 liter ürtartalmu kád, vagy félfenekü hordó, továbbá 2—3 darab átlyukasztott magas peremű falapát. A kádban elkészítjük a csávaoldatot, akár Higosan, Uspu- lun, Formalin, Resinol, vagy Klóról anyaggal a fent leirt erősségben. A teknőbe annyi vetőmagot öntünk, hogy az elegyengetve a teknő szélétől egy jó arasznyira legyen, tehát körülbelül a feléig töltjük meg a teknőt. Most annyi csávaoldatot öntünk a vetőmagra, hogy azt mintegy 10 cm.-reí ellepje. A falapátokkal jobbról balra lassan és alaposan többször átlapátoljuk a vetőmagot. Formalin-csávánél 10 perc, Higosan-, Resinol- és Klorol-csávánál 30 perc, Uspulun-csávánál pedig 1 óra múlva a vetőmagot kiszedjük és tökéletes szárításra kiteregetjük. A csávaoldat pótlása itt is éppúgy történik, mint a kádcsávázásnál, hiszen az egész eljárás lényegében egy módosított kádcsávázás, előnye csak az, hogy a lapos teknőben könnyebb hozzáférni a vetőmaghoz és egyszerűbb a kezelés. 4. Géppel való csávázás. Különösen nagyobb gazdaságokban, ahol nagyobb mennyiségű vetőmag kerül csávázásra, az előbb ismertetett eljárások helyett csávázógépeket szoktak használni. A gépen kívül még 2—3 darab nagyobb ürtartalmu kád is kell. A gép tartányába az előbb leirt csávaoldatok valamelyikét öntjük, közben kézi- vagy motorikus erővel meghajtjuk a gépet, ahol kefehengerek között a vetőmag átjutva, 2—3 percig intenzív mosásnak van kitéve. A gép a léha és üszkös szemeket is eltávolítja, azonban a 2—3 percig tartó csávatartam nem elegendő és ezért a gépből kikerülő megmosott vetőmagot kádba tesszük, amelyben ugyanaz a csávaoldat van, amellyel a gépben a vetőmagot megmostuk. A vetőmagot ezen kádban az egyes szereknél előirt csávázási időtartamból még hiányzó ideig utáncsávázzuk. A fogyó osávaoldat pótlása ugyanúgy történik, mint a többi eljárásoknál. Csak tökéletes szárítás után vethetjük el a vetőmagot. A nedves csávázásnál és a vetésnél használt mindennemű eszközt és edényt, zsákot, ponyvát, vetőgépet stb. használat előtt és után mossuk le az alkalmazott csáva- oldattal, nehogy a már csávázott magvakat életképes üszöggel újólag megfertőzzük. A fentebb ismertetett csávázószerekre vonatkozólag meg kell jegyeznünk, hogy a Higosan-, Uspulun- és Klorol-oldatokkal a vetőmagvakat agyoncsávázni nem lehet, mig a Formalinnál és Resinolnál az előírástól már kis mértékben való eltérés esetleg a vetőmag teljes agyoncsávázásával járhat. Amig a csávázott és vetésnél el nem fogyasztott vetőmagok Resinol- és Formalin- csávázás után nyugodtan állatokkal megetethetők, Klóról után pedig csak megmosva, addig a Higosannal, vagy Uspulunnál csávázott és megmosott vetőmagvak csak úgy etethetők állatokkal, ha legalább háromszoros mennyiségű más eledelbe belekeverjük. 5. Száraz- vagy porpácolás Porzol-készitménnyel. 100 kg. vetőmagot 200 gr. (Vs kg.) Porzol nevű készítménnyel alaposan összekeverünk és azután rögtön vethetjük. A por- csávázás sikere teljesen az összekeverés tökéletességétől függ, amit egyszerű összelapá- tolássai jól elérni nem lehet, ezért erre a célra keverődobot kell használni, amelyet vagy készen szerzünk be, vagy pedig a gazda is egyszerű módon elkészítheti azáltal,
