Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1924. (43. évfolyam 1-52. szám)
1924-10-16 / 42. szám
436. oldal SOMOGY VÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA 42. szám hogy egy belül tiszta, száraz, petróleumos- vagy boroshordót tengelyre húz, ezt bakra állítja, hogy a hordó forgatható legyen. A hordó nyílását megnagyobbítjuk, hogy a vetőmagot könnyen be lehessen tölteni. E forgatható hordóba beletöítünk 100 kg. vetőmagra 200 gr. (Vs kg.) Porzóit, a nyílást egy beleülő deszkalappal elzárjuk és körülbelül 10—15 percig lassan forgatjuk. Ezután a magot rögtön zsákokba ürítjük és vethetjük. A művelet oly egyszerű és gyors, hogy felesleges a vetést megelőzőleg a száraz- pácolást (beporozást) elvégezni, mert ezt vetés közben kint a földön is megtehetjük. Amig a vetőgép egyet-kettőt fordul, addig a forgódobbal a következő szükséges mennyiségű vetőmagot beporozhatjuk. A porpácolással elkerülhető a gyakran hideg és nedves időjárás mellett lassan haladó szárítása a nedves csávában megduzzadt vetőmagvaknak. A nedvesen csávázott vetőmagvaknak gyakran gyengülő csiraképessége főképen a tökéletien, vagy lassú szárítás káros hatásában rejlik, ami a porcsávázásnál teljesen kikerülhető. A porpácolásnál ügyeljünk arra, hogy túlsók port be ne leheljünk, mert az nagyobb mennyiségben káros hatású az egészségre. A száraz- vagy porpácolás előnyei a nedves pácolás felett. 1. Elmarad a költséges időtrabló vizhordás. 2. Elmarad az oldatok készítése. 3. Elmarad a vetőmagvak huzamosabb ideig való keverése a csávában és a léha és üszkös szemek eltávolítása. 4. Elmarad a vetőmagvak nehézkes kiszedése a csávából. 5. Elmarad a nedves és megduzzadt vetőmagvak gyakran rossz időjárás miatt nehezen elérhető tökéletes kiszárítása. Ez a leglényegesebb előny, mert főleg a tökéletlenül szárított magvak elvetése után, valamint a túlságosan lassan száradó és befüliedő magvak után szokott a vetés hiányosan kelni. 6. A porpácolás teljesen független az időjárástól, mert egész kis helyen is nagy tömegek pácolhatok, akár hónapokkal a vetés előtt, vagy közvetlen vetés közben kint a táblán. C) Mikor melyik csávázószer használandó. 1. Búzánál büdös- vagy kőüszög közepes és gyenge fertőzésénél, aminő rendesen a gyakorlatban előfordul: Porzol (por- vagy szárazpácolás) vagy Klóról (nedves csávázás) használhatók. 2. Búzánál kő- vagy büdösüszög ellen nagyfokú fertőzésnél (amikor pl. a vetőmag telve van üszkös szemekkel és a jó szemek is üszögportól barnák): Higosan Uspulun nedves csávázás valamelyike Folmaldehid alkalmazandó. Resinol 3. Minden más vetőmag, a kerti vetemények magvai, valamint a répamagok is Higosannal vagy Uspulunnal csávázandók, mivel a különféle magvakon előforduló különféle fertőzések ellen általában csak a higanytartalmu szerek hatásosak; igy különösen az árpa és zab levélcsikoltsága (Helminthosporium), a rozs kitelelése hópenész (Fusarium) folytán, a bab és borsó ragyabetegsége (Gloeosporium) ellen. A higanycsávázó szerek további előnye, hogy a legtöbb vetőmag csiraerélyét serkentik.
