Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1924. (43. évfolyam 1-52. szám)

1924-05-29 / 22. szám

22. szám

SOMOGY VÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA

225. oldal

Somogy vármegye törvényhatósági bizottsága által Kaposvárott, 1924. évi május hó 5-én tartott évnegyedes közgyűlés jegyzőkönyvének kivonata.

925/3235. kgy. 1924. szám.

Özv. Dr. Szigethy Ignácné, volt somogyszili körorvos neje, a törvényhatósághoz kegydijért fordult.

Somogy vármegye közönsége az állandó választmány véleményének elfogadása mellett egyhangúlag a következő határozatot hozta:

Özv. Szigethy Ignácné sárbogárdi lakos úrnő részére a további intézkedésig a vármegyei IV. sz. zenedij-alapból évi 12.000 korona kegydijat szavaz meg és elrendeljük, hogy ezen összeget a m. kir. Belügyminiszter ur hozzájárulása után, miután ezen határozat oda felterjesztetett, a vármegye alispánja havi részletekben fizesse ki.

Jelen határozatot indokolja özv. Szigethy Ignácné nagy nyomora és azon körülmény, hogy férje után nyugdijat azért nem élvezhet, mert az orvosi nyugdíjintézet tagja nem volt s igy semminemű támogatásban nem részesül.

Ezen határozat a vármegyei Hivatalos Lapban közhírré teendő.

Erről a vármegye alispánját, özv. Szigethy Ignácnét a felsőmocsoládi körjegyző utján értesíteni rendeljük.

K. m. ft. Kiadta: Bujkovszky, vm. aljegyző.

II. További intézkedést igénylő általános Jellegű

rendeletek.

Hivatalos másolat a 10833/1924 alispáni számhoz.

85640/XI.—3. 1924. sz. M. kir. Földmivelésügyi Miniszter.

Valamennyi vármegyei és városi törvényhatóság első tisztviselőjének.

Méhészeti szakközegeimnek jelentéséből, valamint az Országos Magyar Méhészeti Egyesület és magánosok hozzám intézett felterjesztéséből sajnálattal értesültem arról, hogy az utak és közterek mézelő fáinak védelme, illetőleg az ország gazdasági helyzetét károsító mézelőfa és csemete irtásnak és ezek helytelen metszésének megszüntetése érdekében 1923. junius 8-án 38741/922. sz. a. kiadott belügyminiszteri körrendelet ellenére az ország legtöbb helyén a fák tavaszi nyesését ez évben is oly kevés szakértelemmel és oly kíméletlen módon (lebotolás, felkopasztás) hajtották végre, hogy nemcsak az alkalmatlan alakú és helyen levő galyakat vágták le, hanem az egész koronát is eltávolították.

Mivel tudvalevőleg a fák (cserjék) virágaikat rendszerint az idősebb koronaágak végein (legtöbb esetben múlt évi képződményeken) hozzák, az úgynevezett lebotolás a virágzást több esztendőre megakadályozza. Ha pedig a lebotolást évről-évre megismétlik, vagy ha (pi. az akácoknál karótermelés szempontjából) 3—5 éves időközben újra végrehajtják, az ilyenképen kezelt fák virágzása teljesen elmarad, mig a felkopasztott