Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1924. (43. évfolyam 1-52. szám)
1924-05-29 / 22. szám
fák virágai jelentékenyen megkevesbednek, miáltal hazánk egyébként is hanyatlásnak induló méhészetére alig pótolható súlyos kár háramlik. Minthogy ily kezelés mellett virágterm6 fák hiányában a méhészettel foglalkozók nagy része kénytelen lesz előbb-utóbb a méhészkedéssel felhagyni, ami úgy a méznyerés, mint a magtermelés tekintetében kiszámithatatlan nemzetgazdasági károsodást jelent, a nemzetgazdasági szempontból is fontos jelentőséggel biró méhészetnek a pusztulástól való megóvása és fejlődésének biztositása, valamint a méztermelés és méh- tenyésztés fokozása érdekében különös gond fordítandó arra, hogy az ország területén minél nagyobb számban kellően gondozott virágzó mézelő fák legyenek. Ezen cél elérése érdekében felhívom Cimet, utasitsa az 1894: XII. te. 44. §-a, illetve a faiskola és fásításról szóló törvényhatósági szabályrendelet értelmében a fásítás, valamint a fák gondozása körüli teendőkért felelős közegeket, hogy az utakra és közhelyekre kiültetett fák nyesése és galyazása személyes felelősség terhe mellett jövőben az alább közölt szempontok, illetve kezelési eljárás szigorú szem előtt tartásával eszközöltessék, és másrészt gondoskodás történjék arról, hogy a kiszáradt vagy felhasználás céljából kivágott mézelő fák idejében mindig újakkal pótoltassanak. Legkiadósabban virágoznak a fák (cserjék), ha teljesen magukra hagyatnak, feltételezvén, hogy eléggé ritkák ahhoz, hogy koronájuk minden része világossághoz és levegőhöz jusson. E miatt tehát a mézelő fák (akác, nyárfa, juhar, jávor, bálványfa, hársfa, füzfélék), cserjék nyesésénél kizárólag csak a ritkítás elvének kell érvényesülnie. Meg kell ritkítani még idejében a sürü ültetvényeket vagy sarjerdőket (pl. akácerdők) a gyengébb fák teljes kiirtása által. Meg kell ritkítani azonkívül az egyes fák koronáját is a sűrűséget okozó ágak tőben való kivágása által. A ritkításnak az ideje kora tavasszal van a rügyfakadás előtt. Nyeső eszköz gyanánt fejszét semmi körülmények között sem szabad alkalmazni. Vékonyabb ágak késsel vagy ollóval, a vastagabbak pedig kerti fűrésszel vágandók, mindig tőben, csonkok visszahagyása nélkül. Egész fák kiirtásánál vagy nagyobb ágak kivágásánál vigyázni kell arra, hogy a meghagyandókban kár ne tétessék. A mézelő fák (cserjék) lebotolásának csak ifjitás céljából lehet helye. Mivel azonban a fák (cserjék) ifjitás (lebotolás) után csak 2—6 év múlva virágoznak újra, az ifji- tást megfelelő turnusokban kell eszközölni, vagyis olyformán, hogy a mikor az utolsó csoportot ifjitjuk, az első sorban ifjitattak már újra virágozzanak. Végül még megjegyzem, hogy az állami közutak fáinak hasonló elvek szerint való kezelése érdekében a m. kir. kereskedelemügyi miniszter urat szintén megkerestem. Budapest, 1924 május 2. A miniszter rendeletéből: Gothárd, h. államtitkár. 226. oldal SOMOGY VARMEGYE HIVATALOS LAPJA 22. szám 10833/1924. alisp. szám. Valamennyi j. főszolgabíró és kaposvári polgármester urnák. Tudomásvétel és miheztartás végett közlöm. Kaposvár, 1924 május 21. Tallián, alispán.
