Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1918. (37. évfolyam 1-52. szám)
1918-11-14 / 46. szám
46. sz. Eszieleteiket, nevezetesen az általuk megállapított hiányok illetve mulasztások kimutatását s az azok megszüntetésére vonatkozó megkeresések illetve feljelentések fogalmazványát a gyárvizsgálati jelentések benyújtásával egyidejűleg előadói tervezet gyanánt adják be a kiadásra jogosult illetékes kerületi iparfelügyelöhoz, aki ezek tekintetében felülvizsgálás és mérlegelés után a vonatkozó törvényes rendelkezések figyelembe vételével saját belátása szerint intézkedik. 9. §• Minden hó végén havi összes külfoglnlkozásaikről iparfelügyelőt kerületenként is elkülönítve, számszerű kimutatást tartóznak kí sziteni, melyet a beosztásuk szerinti főnökük terjeszt fel az ipari főfelügyelőséghez. 10. §. Tevékenységük során szerzett tapasztalataik és adataik általában azon kerületi iparfelügyelő évi jelentésében tüntetendok “el, akinek kerületére azok vonatkoznak. Budapest, 1918. évi október hó 26-án Báró Szterényi József s. k,, kereskedelemügyi m. kir. miniszter. 100027! 1918. szám. 29. Kereskedelemügyi m. kir. miniszter. Valamennyi törvényhatóság közönségének. Az iparban alkalmazott nők és védett korú munkások életének, testi épségének és egészségének megóvását az iparfe’iigyeleti szolgálat keretében fokozottabb gondozás tárgyává óhajtván tenni, e célból nőknek, mint iparfeiügyelőí közegnek jövőbeni alkalmazását határozta el. A vonatkozó s az 1901. évi 17001. számú iparfelügyelői szolgálati utasítás kiegészítő részét képező rendeletemet tudomásvétel végett idecsatoltan megküldöm. Budapest, 1918. évi október hó 26-án. Szte'éuyi. 30451|1918. szám. Somogyvármegye alispánjától. Valamennyi föszolgabiró és kaposvári polgármester úrral tudomás és közh.n ététel végett közlöm. Kaposvár, 1918. évi november hó 8-án. Kacskovics, alispán. 634. Somogyvámegye Hivatalos Lapja, Hiv. másolat 30904|!918. szhoz. 156000—VI. 1. 1918. szám. M. kir. földművelésügyi miniszter. Valamennyi vármegye alispánjának és törvényhatósági város polgárai ester ének. A jelenlegi súlyos viszonyok között fokozott jelentősége van annak, hogy a leszerelő katonák minél előbb kellő alkalmat találjanak és így a gazdasági életnek ismét termelő tényezői legyenek. E nagyjelentőségű céltól vezérelve — noha előreláthatólag a gazdaságokban észlelhető nagy munkás- és cselédiiiány folytán mindenki, aki dolgozni akar, elhelyezést is fog találni — mégis egyrészt a dolgozni óhajtó munkásságot minden eshetőségre