Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1917. (36. évfolyam 1-52. szám)
1917-01-25 / 4. szám
mindig indokolt, de nem is kívánatos. Nem szabad ugyanis szem elől téveszteni, Hogy a túlalacsonyan megállapított vámszázalék könynyen a malomüzemek beszüntetését vonja maga után és ez esetben a fogyasztók lisztszükségletük beszerzése végett kénytelenek gabonájukat őrlés végett egy távolabb fekvő malomba vinni. A túlalacsony vám tehát amellett, hogy látszólag ugyan az őröltetők érdekeit védi, a másik oldalon viszont talán — nem említve azt, hogy a jelenlegi szállítási nehézségek közepette igyekezni kell úgy a szekérrel való fuvarozást, mint a vasúti szállítást a lehető minimumra szorítani — még fokozottabb költséget okoz és komoly indok nélkül veszélyezteti a közélelmezés zavartalan menetét is. Mindezek alapján megfontolandónak tartom, hogy azok a törvényhatóságok, amc lyek a vámőrlési dijat 10°°-nál jelentékenyen alacsonyabban állapították meg, a vámőrlési dij megállapításában tett intézkedésüket különösen, ha ez az intézkedés az ott lévő malmok részéről panasz tárgyává tétetett vegyék revizió alá és amennyiben a fentebb említett szempontok mérlegelése indokolttá teszi ezt, e tárgyban hozott régi határozat megváltoztatásával uj hajrfffiMtot hozzanak. Ugyanezek a szempontok teszik szükségessé a darálásra és egyéMHpolgozásra vonatkozólag megállapított vámdijak revízióját is. A másik, a törvényhatóságok által rendezendő kérdés a 374711916. M. E. számú «kormányrendelet 2 §‘a alapján annak a legalacsonyabb kiőrlési aránynak megállapítása, mely mellett a törvényhatóság területén a vámőrlő malomtulajdonosok búzát és rozsot feldolgozhatnak. A kiőrlési százalék mindezideig csak a kereskedelmi malmokra nézve volt megállapítva, de az irányzat eddig is az volt, hogy a vámcrlő malmok is a lehetőséghez képest magas arányban kell, hogy őröljenek. A vámőrlő malmok legnagyobb része hiányos technikai berendezése miatt a kereskedelmi malmokra nézve a 273511916. M. E. számú kormányrendelettel elrendelt, búzára 84, rozsra 850 p-os kiőrlésre nem alkalmas; éppen ezért a 37681916. számú körrendeletemmel felhívtam a törvényhatóságokat, hogy a vámmalmokra vonatkozó legalacsonyabb kiőrlési százalék megállapításánál a lehető magas arányú kiőrlés mellett a törvényhatóságok területén lévő vámőrlő malmok technikai berendezését tartsák szem előtt. Hogy az egyes törvényhatóságok első tisztviselőinek ezen arány megállapításánál hozott határozatai szélsőséges eltéréseket ne tartalmazzanak, a 3747 1916. M. É. számú kormányrendelet alapján elrendelem, hogy a 2 százaléknál nem több idegen keveréket tartalmazó, hektoliterenként 76 kilogrammos sulyminőségü búza és hektoliterenkint 71 kilogrammos sulyminőségü rozs kiőrlésénél az egynemű korpa és hulladék elvonása után a kiőrölt liszt az őrlés alá kerülő gabonának a következő bekezdésben megállapított eltéréstől eltekintve legalább 75 százaléka legyen. — A hektolitersúlynak minden kilogramm-nyi növekedése 112 kilogrammal több liszt kiőrlésére kötelez. Ha pedig az őrlendő búza vagy rozs 2 százaléknál több idegen keveréket tartalmaz a keveréknek minden megkezdett százaléktöbblete után a kiőrlésre nézve megállapított arány 1-1 százalékkal csökkenthető, természetesen ennek megfelelően a korpa és hulladékmennyiség 1-lj százalékai emelkedik. Ha a törvényhatóság területén lévő egyes vámmalmok technikai berendezése megengedi, akkor, a kiőrlésnek természetesen a malom technikai berendezéséhez viszonyítva magasabbnak kell lenni. •A mennyiben azonban valahol csak oly malom van, a melynek technikai berendezése a 75 százalékot nem érhette el és a gabonának más malomba való vitele különösen vasúti vagy hosszú ideig tartó tengelyen való szállítást igényelne, felhatalmazom alispán urat, hogy ily esetben az őrlési arányt a malom üzemi berendezésének legkörültekintőbb mérlegelésével 75 százaléknál alacsonyabban is megállapíthassa. Ezen intézkedésemnek is csak az a célja, hogy oda kell törekedni, hogy ha valamivel rosszabb kiőrlés mellett is a gabona, tekintettel a mai igen nehéz szállítási viszonyokra, a helybeli fogyasztás részére helyben őröltessék meg. 24. _____________Somogyvármegye Hivatalos Lapja. 4. sz.