Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1917. (36. évfolyam 1-52. szám)
1917-01-25 / 4. szám
4. sz. _________________Somogyvármegye Hivatalos Lapja_________________25. T ermészetesen nem jelenti ez azt, hogy ez alapon oly üzemek tartassanak fenn, amelyek berendezése a kiőrlést az élelmezési szempontoknak csak határozott hátrányára engedik meg. A kiőrlési aránynak 75 százalékon alul való megállapítása esetében kellő indokolással jelentést várok. A vámmalmok legalacsonyabb őrlési arányának megállapítása szoros összefüggésben van a koptatási és porlási százalék felszámithatása kérdésének rendezésével. A 68355IV. 1916. számú kereskedelemügyi miniszteri rendelet kimondja, hogy elporlásra vagy koptatásra külön levonásnak helye nincsen és annyival kevesebb liszt és korpa szolgáltatandó vissza az őröltetőnek, amennyit a porlásból, koptatásból és más, az üzemből előálló veszteségnek megfelel. Ezt a miniszteri rendelkezést a legtöbb törvény- hatóság rosszul értelmezte és az üzemi veszteségek elviselésére, a szedett vámba való betudás mellett, a malomvállalatokat kötelezte. Miután a tényleg őrlés alá vett gabonából a legmodernebb üzemi berendezéssel biró malom sem képes őrleményben és korpában ugyanazt a sulymennyiséget visszaszolgáltatni, mint amelyet őrlés alá veit, mert az őrlés elporlás — tehát anyagveszteség ^l^fciélkül nem képzelhető, erre való tekintettel az elporlásnak is a téllel szemben való felszámítása teljesen jogosult, de csak akkor, ha ez a levonás megfelelő határok között mozog. De a poriásnak a szedett vám terhére való megállapitása már csak azért is helytelen,ft mert a szedett vámról a malom az 1750 1916. M. E. számú rendelet értelmében a Hadi Termény részvénytársaságnak teljes egészében elszámolni tartozik. Ezen szempontok figyelembevételével és tekintettel arra, hogy a malmok vidékek szerint eltérő berendezése teljesen egységes szabályozást nem enged meg, a vámmalmosok részéről az őröltetőknek betudható üzemtechnikai veszteség maximumát a vám levonása után a tényleg őrlés alá vett gabona 4 százalékában állapitom meg, — a törvényhatóságra bízva, hogy a helyi viszonyok mérlegelésével e határon belül határozza meg a betudható üzemveszteségi százalékot. Megjegyzem, hogy hosszabb időn át gyűjtött gyakorlati megfigyelések szerint á modernebbül berendezett, de nem nedvesítő eljárással dolgozó malmokban is búzánál 2—21 í százalék, rozsnál 3—3* 2 százalékig terjedő elporlás elkerülhetetlen. Ebből az is következik, hogy a búza és rozs etporlási arányai mások, tehát a porlási és koptatási veszteség címén levonásba hozható százalék külön határozandó meg a búzára és külön a rozsra. Az őrlésnél a vámdijak és az őrlési veszteség levonása alkalmával követendő eljárást az alábbi példa gyakorlatilag is bemutatja: A fél a vámmalomban egy métermázsa két százaléknál több idegen alkatrészt nem tartalmazó hektoliterenként 76 kg.-os sulyminőségü búzát hoz megőrlés végett. A molnár mindenekelőtt levonja a megállapított vámdijat. Ha ez 10 százalékban van megállapítva, akkor 10 kg.-ot. Marad t'-hát őrlésre 90 kg. búza. Ez a felőrlés után ad:; 75 °o kiőrlés mellett 67'5 kg. lisztet 3 0 o az elporlás =. 2*7 kg. elporlás a többi 22 °o korpa = 19'8 kg. korpa összesen 100 % = 90 kg. gabona. Ha az őrlendő gabona 2 százaléknál több idegen alkatrészt tartalmaz, a követendő eljárásról rendeletem feljebb intézkedik. Végül a törvényhatóság figyelmébe ajánlom a malomüzemek ellenőrzésének szigorú foganatosítását, mert csak igy remélhető, hogy a vámmolnárok pontosan fogják beszolgáltatni a Hadi Termény részvénytársaságnak a törvényhatóság el nem látott fogyasztói ellátására szolgáló gabonavámot. Az ellenőrzés szigorú foganatosításának sikeres keresztülvitele érdekében — ami az érvényben levő rendelkezésekből úgyis következik — elrendelem továbbá, hogy a vámőrlést végző malmok telepén vagy raktárában
