Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1917. (36. évfolyam 1-52. szám)

1917-01-18 / 3. szám

14. Somogyvármegye Hivatalos Lapja 3. sz. vételár az Országos Közélelmezési Hivatal elnöke által a 3. §. értelmében első ízben megállapítandó legmagasabb árt meghaladja. 5. §. Aki a jelen rendeletet vagy az Országos Közéle’mezési Hivatal elnökének a jelen rendelet alapján kibocsátott rendelkezését megszegi vagy kijátszsza, az, ameny- nyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el s hat hónapig terjedhető elzárással és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel bün­tetendő. Ha megállapítható annak a nyereségnek mennyisége, amelyet a tettes cselek­ményével illetéktelenül elért, az alkalmazan ló pénzbüntetés kétezer koronán felül a megállapított nyereség kétszeresével felemelt összegig terjedhet. Azon készletre nézve, amelynek tekintetében a kihágást elkövették, a büntető eljárás gorán a törvény értelmében elkobzásnak van helye. Az elkobzott készlet érté­kének egyötöde a feljelentőt, többi része a felmerült költség levonásával a rokkant katonák segélyalapját illeti. A büntető eljárás során lefoglalt készletet az eljáró hatóság, ha a gyors romlás veszélye nem fenyeget, köteles a lefoglalás után az Országos Közélelmezési Hivatalnak haladéktalanul bejelenteni. Ha az Országos Közélelmezési Hivatal elnöke a lefoglalt készletet közszükségleti célokra igénybeveszi (rek'drálja), az érte fizetendő átvételi árt (téritést) a kihágás miatt eljáró hatóságnál letétbe kell helyezni. A kihágás megállapí­tása esetében a lefoglalt készlet helyébe lépett térítési összeg tárgya az elkobzásnak. Ha a kihágás meg nem állapittatik, a letétbe helyezett összeget ki kell utalni annak részére, akitől a készletet rekvirálta. E kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntető bíró­ságnak, a székesfővárosi államrendőrség működési területén pedig a m. kir. államren­dőrségnek hatáskörébe tartozik. 6. § Ez a rendelet 1917. évi január hó 15. napján lép életbe. Budapest, 1917. évi január hó 9. napján. Gróf Tisza István s. k., m. kir. ministerelnök. (Kihirdettetett a „Budapesti Közlöny“ 1917. évi január hó 10-iki 7. számában.) II. Az Országos Közélelmezési Hivatal elnökének 1500)1917. sz rendelete a tehéntej és tehéntejtermékek forgalomba hozatalának és felhasználásának szabályozásáról szóló 98(1917. M. E. sz. rendelet végrehajtása tárgyában. A tehéntej és tehéntejtermékek forgalombahozatalának és felhasználásának sza­bályozásiról szóló 98J1917. M. E. sz. rendeletben nyert felhatalmazás alapján a követ­kezőket rendelem: I. Mindazok az egyének, vállalatok, cégek vagy üzemek, amelyek készítményeikhez (csokoládé, cukorka, karamell, konzervsütemény, kondensált tej, tejpor, gyógyszer és hasonkk) tehéntejet és tejszint (kávétejszint, habtejszint, édestejfelt, tejsürüt, tejszínha­bot), valamint általában mesterségesen felfokozott zsírtartalmú tejet használnak, illetve dolgoznak fel s ezzel ipar- vagy keresetszerüleg foglalkoznak (a vaj és sajt készítők kivételével, akikről a II. és III. pont rendelkezik', kötelesek az 1915. és 1916. években, illetve, ha üzemük újabban létesült, annak megkezdése óta felhasznált ezen cikkek ossz es menyiségét, valam'ht átlagos havonkénti mennyiségét üzleti könyveik hiteles kivonatával az alább megnevezendő és területükre nézve illetékes vegyvizsgáló állomásoknál 1917. évi február 10-ig igazolni. II. Mindazok az egyének, vállalatok, cégek vagy üzemek, amelyek tehéntejből

Next

/
Thumbnails
Contents