Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1916. (35. évfolyam 1-52. szám)
1916-11-23 / 47. szám
• 616. Somogyvármejjye Hivatalos Lapja 47. sz. nak képezi feladatát. Az e tárgyban f. é. 89ióÖ/eln. szám alatt kiadott F. M. rendelet általánosságban felsorolja ugyan azon szempontokat és irányelveket, amelyek a mégállapitás- nál figyelembe veendők, mégis, hogy e tekintetben az eljáró közegek kellő szakszerű útmutatást nyerjenek s lehető egyöntetű eljárás jöhessen létre, Somogyvármegyei Gazdasági Egyesület és a m. kir. gazdasági Felügyelőség meghallgatásával megállapítottam azon takarmánymennyiséget, amelyre a jelenlegi viszonyok figyelembe vételével s a miniszteri rendeletben előirt legnagyobb takarékosság szemelőtt tartásával az okszerű állattenyésztésnél feltétlenül szükség van s ezen megállapítást a hivatalos lapban közzétéve közöltem az érdekelt hatóságokkal és bizalmi férfiakkal. Felhívtam a hatóságokat, valamint a községi elöljáróságokat, hogy a termelő közönséget figyelmeztessék azon nagy országos érdekekre, melyek a rekvirálási munkálatok pontos keresztülviteléhez fűződnek s azon hazafias kötelességre, mely a készlettulajdonosokra nézve az összes feleslegek feltárását és beszolgáltatását kötelezővé teszi. Erre vonatkozó felhívásomban utaltam a községek vezetőinek, a lelkész és tanító uraknak hazafias közreműködésére azon célból, hogy a népet felvilágosítva őket arra ösztönözzék, hogy mindenki önként tegyen eleget kötelességének s ne tegye ki magát annak, hogy eltitkolt készletei pénzügyőrségi kutatás utján tárassanak fel, ami azok elkobzását s az illető szigorú megbüntetését vonná maga után. Bízva Somogyvármegye lakosságának józan gondolkozásában s törvény tiszteletében, megvoltam arról győződve, hogy a rekvirálás keresztülvitelénél semmiféle rendkívüli eszközökre nem lesz szükség s ma a midőn a vármegye területén minden zavar és fennakadás nélkül, befejeztetett, igaz hazafias büszkeséggel hi- vatkozhatom arra, hogy várakozásomban nem csalódtam. A tengeri készletek felhasználása és forgalomba hozatalára vonatkozó M. E. rendelet végrehajtása az idei rossz tengeri termés következtében ismét sok tekintetben nehézségbe ütközik. Tekintettel arra, hogy a magas földmivelésügyi kormány a vármegye által a hadsereg és egyéb közszükségletek céljaira beszolgáltatandó tengeri mennyiségét 1000 vaggon szemes tengeriben állapította meg, a hatóságoknak a legkörültekintőbb, de egyúttal a legerélyesebb eljárást kell foganatosítani, hogy a kivetett kontingens lehető beszolgáltatása mellett a termelők, az állattenyésztés s ezzel kapcsolatban a közélelmezés érdekei csorbát ne szenvedjenek. E tárgyban kiadott rendeletemben mindenekelőtt, a tengeri adásvételét a vármegye területén^ betiltottam, annak szállítását engedélyemtől tettem függővé, hogy ez által a fölös tengerinek a vármegye területéről való kivitelét megakadályozzam. E tekintetben a hizlaló telepeket s más tengerit feldolgozó ipari vállalatokat is szigorú hatósági ellenőrzés alá helyeztem. Hogy a rendelkezésre álló felesleges tengeri mennyisége minél gyorsabban és minél pontosabban megállapítható legyen, elrendeltem a felesleges készletek bejelentését, de egyúttal felhívtam a községi elöljáróságokat, hogy a bejelentéssel egyidejűleg a termelők házi és gazdasági szükségletét állapítsák meg, és az ezen szükségleten felül maradó mennyiséget helyezzék hatósági zár alá. Ezen eljárás szabatos keresztülvitele céljából közöltem a községi elöljáróságokkal a m. kir. Földmivelési Miniszter urnák a tengerinek gazdasági célra való felhasználhatása körül követendő általános hatá- rozmányokat magában foglaló rendeletét, egyúttal a takarmányozási célra szükséges tengeri azon mértéket, a mi az egyes állatfajoknál azok korára és- ne űré re való tekintettel s a gazdaságban rendelkezésre álló, avagy hiányzó egyéb takarmányfélék figyelembevételével visszatartható. Ezen rendelkezésem célja, hogy tiszta képet nyerjek egyrészt a vármegye tengeri feleslege, de másrészt gazdasági szükséglete felől is, hogy igy módomban legyen megállapítani annak a valódi feleslegnek a mennyiségét, amely a magas kormány részére átengedhető lesz anélkül, hogy ez által a termelők jogos érdekei sérelmet szenvedjenek s állattenyésztésünk válságba sodortassák, de szükség volt erre azért is, hogy ennek alapján esetleg a kontingens leszállítását a magas kormánynál hiteles adatok felmutatásával kérelmezhessem. Hiszem, hogy ezen nehéz munkában maguk a termelők is segítségére fognak lenni a hatóságoknak s eljárásukban, úgy mint eddig, saját jogaiknak megvédése mellett a
