Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1916. (35. évfolyam 1-52. szám)
1916-10-19 / 42. szám
42. sz. Somogyvármcgye Hivatalos Lapja. 557. saját házi és gazdasági szükségletére a főszolgabíró (polgármester) által részére kiállított vásárlási igazolvány alapján készáruvétellel közvetlenül a termelőtől bármely törvény- hatóság területén tengerit vásárolni. Miután a hivatkozott rendelet 1. §-ának> hatodik bekezdése szerint a házi és gazdasági szükséglet mértékére nézve az általam kiadott utasításnak kell irányadóul szolgálnia a házi és gazdasági szükséglet megállapítására nézve a következőket közlöm alispán (polgármester) úrral azzal felhívással hogv az érdekelt közönséget erről meg- fel élőén tájékoztatni, a járási főszolgabirákat, városok polgármestereit s a községi elöljáróságokat pedig utasítani szíveskedjék, hogy a házi és gazdasági szükségletek megállapítása tekintetében úgy a rek'irálásnál, mint a vásárlási igazolványok kiállításánál az alábbiak figyelembevételével járjanak el. A hivatkozott rendelet 1. §-a szerint házi és gazdasági szükséglet cimén a termelő háztartásában rendszerint természetbeni ellátást élvező személyek után annyi tengerit lehet visszatartani, mint amennyi tengeri rendes viszonyok között, ilyen célra az 1917. évi tengeritermés felhasználhatásáig terjedő időre, azon a vidéken rendszerint szükséges. Gazdasági szükséglet cimén a most idézett § szerint az 1917. évi tengeriterrnés felhasználhatásáig terjedő időre csakis természetben kiszolgáltatandó terménybeli járandóságot (alkalmazottak, cselédek, munkások munkabére, része, konventiója) a vetőmag és az állatállománynak egyéb terményekkel vagy termékekkel nem fedezhető szükséglete vehetők számításba. Ennek a gazdasági szükségletnek számszerű megállapítására a helyi körülmények szerint változó viszonyoknál fogva részletes utasítást természetszerűleg nem adhatok, általánosságban azonban, a hatóságnak a szükséglet megállapításánál, az alábbi vezérelveket kell szem előtt tartani: 1. A gazdasági cselédek, alkalmazottak terménybeli járandósága cimén csak any- nyi tengerit szabad számításba venni, amennyi a termelő által a gazdasági cseléddel vagy alkalmazottal kötött szerződés értelmében a cselédnek vagy alkalmazottnak az 1917. évi tengeritermés felhasználhatásáig terjedő időre tényleg jár, de csak azok után a cselédek után, kik most tényleg ott vannak vagy a legközelebbi cseléd félfogadáskor valószinüleg felfogadhatok lesznek. Az a terménymenny iség, melyet a termelő a hadbavonult cseléd családjának tényleg kiszolgáltat, a gazdasági szükségletbe beszámítandó. 2. Az időleges munkások munkabére cimén csak ott és annyi tengeri vehető számításba, ahol a terménybeli ellátás most szokásban van >'s csak oly mennyiség, mely a helyben szokásos mennyiségnek megfelel. A hadifoglyok ellátására csak a tényleges alkalmazás idejére és csak annyi tengerit lehet számításba venni, amennyi az 1917. évi tengeritermés felhasználhatásáig terjedő időre azon a vidéken a mezőgazda- sági munkával foglalkozó felnőtt ember részére rendszerint szükséges. 3. Részesmüvelés esetén rész címen csak annyi tengerit lehet számításba venni, mint amennyit a tengeri megművelése és törése körül végzett munkáért a gazdának szerződés szerint még ki kell szolgáltatni. 4. Vetőmag szükséglet megáliapiíásánál a termelő egy-egy kát. holdra csak any- nyit vehet számításba, mint amennyit ott egy kát. holdra felhasználni szokás. Csala- mádévetés céljaira tengerit csak ott és oly mérvben lehet számításba 'venni, ahol és a mily mérvben az eddig is szokásban volt és csak annál a termelőnél, ki állatállománya miatt csalamádévetésre tényleg reá van utalva. 5. Az állatállomány szükségletének megáliapiíásánál csak a gazda rendes állatlétszáma vehető számba vagyis az, amely az illető gazdasági üzem méreteinek és békeidőben tartott állatlétszámnak lényeges eltérés nélkül megfelel. Állati takarmányozás
