Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1916. (35. évfolyam 1-52. szám)
1916-10-19 / 42. szám
558. Somogy varmegye Hivatalos Lapja 42. sz. céljaira azonbdn első sorban a termelőnek az a ten^erikészlete veendő számításba, mely kellően be nem érett s igy hosszabb ideig el nem tarthaó. Oly helyeken és olyan időszakokban, ahol és a mikor a iőáUomány a békében sem fogyasztott abraktakarmányt, tengerit erre a célra számításba venni nem szabad, ott pedig ahol az abraktakarmány nélkülözhetetlen, (pl. csikók, mének) a legszigorúbb takarékosság érvényesitésével kell a visszatartható illetve bevásárolható mennyiséget megállapítani, de csak akkor ha ennek a szükségletnek fedezéséről más abraktakarmány (zab, árpa) visszatartása, illetve vásárlása utján gondoskodás nem történt és csak arra az időszakra, a melyben a nehezebb munka vagy a tenyésztés érdekei miatt az abraktakarmány okvetlenül szükséges. A szarvasmarha, juh és kecske eltartására tengerit csak különösen indokolt kivételes esetekben lehet számításba venni s akkor is csak annyit, amennyi az e célra esetleg már visszatartott vagy beszerzett abraktakarmár.ynak, valamint az e célra használni szokott egyébb takarmányféléknek (korpa, olajpogácsa, te k, burgonya, répa, zöldtakarmány, legelő stb.) pótlásául múlhatatlanul szükséges. Baromfiállomány eltartására és hizlalására tengerit csak abban az esetben lehet számításba venni, ha ez a szükséglet rostaaljjal (ocsu, hulladék) nem pótolható. Sertésállomány eltartására csak annyi tengerit szabad számításba venni, amennyi olyan időben, mikor az eltartásra sem legelő, sem más takarmány rendelkezésre nem áll, elkerülhetetlenül szükséges. 11 A sertésállomány hizlalására gazdasági szükséglet cimén pedig csak annyi sertés', után lehet tengerit számításba venni, a hány sertés a termelő háztartásában és gazda-1 ságában rendszerint természetbeni ellátást (szalonnajárandóságot) élvező személyek ré-^ szére az 1916 1917. gazdasági év alatt szükséges. Intézkedjék továbbá alispán (polgármester) ur annak szigorú ellenőrzése iránt, hogy az adásvétel mindenkir csak vásárlási igazolvány mellett történjék s utasitsa az eljáró közegeket arra, hogy a vásárlási igazolványok kiállításánál a fenti alapelvek figyelembevételével járjanak el s az igazolványt csak annyi tengerire állítsák ki, ameny- nyire az igazolványt kérő félnek a legtakarékosabb számítás mellett feltétlenül szüksége van. Alispán (polgármester) ur pedig mielőtt a 10. §. harmadik bekezdésében nyert felhatalmazás alapján a vásárlási engedélyt kiadná, győződjék meg arról, hogy a kérelmező városnak, ipartelepnek, közlekedési és egyébb vállalatoknak, közintézetnek stb. az ellátandó személyek élelmezésére a legtakarékosabb számitás mellett tényleg van-e annyi sertésre szüksége mint amennyinek kihizlaiására tengerinek vásárolhatását kéri, a 11. § alapján kért engedély megadása előtt pedig követelje mtg annak igazolását, hogy a kérelmező fél az 1913|14 és ! 914115 gazdasági évek előtt hizlalt-e eladásra sertéseket s ha igen mennyit ? Azokat a részletes feltételeket, melyek mellett az eladásra szánt sestések közfogyasztás céljaira lekötendők (1. és 11. §.) a belügyminiszter ur fogja megállapitani és alispán (polgármester) úrral közölni. A hivatkozott kormányrendelet 16. §-a szerint a vásárolt tengeri elszállításához szükséges szállítási igazolványt az erre illetékes hatóság^ csak akkor állíthatja ki, ha az eladó bemutatja a vevő vásárlási igazolványát (engedélyét) és a községi elöljáróság tanúsítványát arról, hogy az eladó a 2978 1916. M. E. sz. rendelet értelmében igénybevett (rekvirált) búza-, rozs-, kétszeres- árpa- és zab feleslegét már beszolgáltatta, vagy hogy neki beszolgáltatható feleslege nincs. E rendelkezés szigorú betartását annyival is inkább meg kell követelnem mert kiválóan fontos közérdek fűződik ahhoz, hogy a fenti termények készletfeleslegei a lehető legrövidebb idő alatt átadassanak.
