Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1913. (32. évfolyam 1-52. szám)
1913-01-23 / 4. szám
4. sz. Somogyvármegye Hivatalos Lapja 81. c) Azt a napot, melyen bevétel vagy kiadás előfordult, a tárgy-hasábba középre Írják fel s ez alatt soroltatnak fel az ugyanazon napon előfordult bevételek és kiadások minden további keletjegyzés nélkül. d) A bevétel vagy kiadás tárgya a napló tárgy-hasábjában léi yeges ismérvei felsorolásával röviden, de kimerítően megjelölendő. (Kamatbevételeknél pl. a fizető neve, a fizetési könyv száma és a kamatozási időszak.) Minden bevétel vagy kiadás külön tételszámot (naplócikk) kap. e) A naplótételek az egész számadási évben szakadatlan sorban folynak, az oldalátvitel összegek, maradványok tétolszámot nem kapnak. f) Oly bevételeket és kiadásokat, melyek különböző költségvetési rovatokat illetnek, részletezve kell a naplóba bejegyezni. g) A pénzintézeti betétkönyveket a pénzintézetek nevének, a könyv számának és értékének megfeleiőleg, az értékpapírokat névértékűkkel, nemük és számuk megjelölésével, az első és utolsó szelvény esedékességi időpontjának megemlitésével Írják be a naplóba. h) Pénzintézetbe való elhelyezés alkalmával a készpénzkiadásért nyert pénzintézeti betétösszeg, a pénzintézeti betétek hasábja alatt bevételbe helyezendő, viszont a Dénz- intézettől kivett pénzösszeg készpénz bevételként, a betét állományában ilykép bekövetkezett apadás pedig a pénzintézeti betétek hasábja alatt kiadásként számolandó el. i‘) A pénzintézeti betétek után esedékessé vált és nem készpénzben felvett, hanem közvetlenül tőkésített kamatokat a naplóban is közvetlenül a pénzintézeti betétek hasábja alatt kell bejegyezni. Mindenkor megjelölendő, hogy a kamat mely pénzintézeti betét után és mely időszakra folyt be. j) Az adóslevelekre teljesített tőketörlesztés össze jének bevételezésével egyidejűleg az adóslevél tőkeértékében bekövetbezztt apndást az adóslevél hasábja alatt kiadásba kell tenni k) Egyik számadási ágból a másik javára történő pénz- vagy értékkiadás alkalmával a bevételezési és kiadási naplótételeket az illető naplókban való kölcsönös hivatkozással meg kell jelölni. 7. §. Naplómellékletek. A naplók mellékleteit a bevételek és kiadások egyes tételeinek igazolására szolgáló intézkedések, utalványok, nyugták és ellennyugták képezik. Ezeket az okmányokat a naplókhoz kell csatolni és a naplótételek rájegyzésével sorrendben meg kell őrizni. (III. fej. 2. §.) 8. §. Havizárlat. A naplókat minden hó végével le kell zárni s legfeljebb a következő hó 6-áig bezárólag megvizsgálás, elkönyvelés és megőrzés végett a számvevőségnek át kell adni. A naplók lezárásánál következőképen kell eljárni. Mindenekelőtt a fizetési jegyzékeket kell lezárni s havi eredményeiket azokba a szaknaplókba kell átvenni, melyeknek kiegészitő részét képezik. A levonásokat is megfelelő szaknaplóba kell bevételképen átvinni. A segédnaplókban (jegyzékekben) feltüntetendő, hogy az azokban foglalt havi eredmény mely szaknaplóba s annak mely tétele alá vezettetik át. A szaknaplókban pedig a segédnapló (fizetési jegyzék) tételszámai (mettől-med- dig) megjelölendő, vagyis az, hogy az átszámolt összeg honnan vezettetett oda át. Ennek megtörténte után az egyes szaknapíókat, valamint a főnaplót és a gyűjtő
