Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1912. (31. évfolyam 1-51. szám)
1912-05-16 / 20. szám
286. Somogyvármegye Hivatalos Lapja 20. sz. mekágyi láz. A szükséges óvintézkedések megtétettek és mindezen fertőző betegségek járványos jellegüket már február hóban el is vesztették. A trachoma állásában említésre méltó változás nem történt. Dr. Unger Géza kötcsei körorvos 33 évi köt orvosi szolgálat után állásáról lemondott és helyére Dr. Vézer Lajos választatott meg. Dr. Weisz Albert mint gyakorló orvos Sziget- várott letelepedett. A kőröshegyi gyógyszertárt Özv. Zsalecz Isivánnétól bérbevette Dr. Dícsi György az eddigi gondnok. A somogyszili gyógyszertárt bérbe vette Cseh Rezső oki. gyógyszerész. A csurgói gyógyszertárt Dr. Ivanics Károlytól megvette Szabó Vince oki. gyógyszerész. A negyedév folyamán született a vármegye területén 2814 csecsemő, meghalt 2088 egyén, szaporulat 726. Az állategészségügyi viszonyok kielégitőek voltak. Ragályos állatbetegségek csak kevés számban fordultak elő. A fedeztetési idény beálltával összesen 11 községben észleltetek az ivarszervek hólyagos kiütése. Sertésvész 6 községben lépett fel, veszettségi esetek 5, lépfene esetek 12 községben fordultak elő. Rühkórban betegedett meg Karád, Kadarkút, Somogyvár, Somogyvámos, Tótszentpál, Kéthely és Torvaj községekben 1 — 1 ló, Inke és Csorna községekben 2—2 ló, Szólád községben 3 és Inkeyantalfa községben Í4 ló. A ragályos száj- és' körömfájás fellépett Somogyjád község Galambos pusztáján és Fonyód község egy pusztáján, de a betegség nem terjedt tovább és elég gyorsan megszűnt, mivel a vármegye szarvasmarhaállomáriya a múlt évben nagyrészt átment e betegségen, tehát immunitást szerzett azzal szemben Szükségesnek tartom az 1910. év utolsó hónapjaiban és az 1911. évben uralkodott ragályos száj- és körömfájás járvány lefolyásáról és az általa okozott kárról e helyen áttekintő képet nyújtani. Eredetileg a betegség az országba az 1910. év tavaszán Romániából Erdélybe hurcoltatok be, ott rohamosan terjedt és a nyár folyamán a budapesti vásár utján a szomszédos Zalavármegyébe került. Somogyvármegyébe 1910. évi augusztus hó közepén Zala/ármegyéből, a keszthelyi járásból behurcoltatott a betegség a legközelebb fekvő Balatonszentgyörgyhöz tartozó három pusztára. Augusztus hó 22-én állapíttatott meg a betegség, az őszi gazdasági munka kezdetén. A betegség terjedése kimondhatatlan károkat okozott volna a gazdaközönségnek, miért is minden eszközt igénybe kellett venni a betegségnek csirájában való elfojtására. Az egész 'marczali-i járás vészkerületté alakíttatott, a puszták lezárattak, őrzésükre állandó tartózkodásra két csendőr rendeltetett ki. A betegség gyógyítása, lefolyásának gyorsítása és az ellenőrzés hathatós gyakorolhatása céljából kirendeltetek továbbá Balatonszentgyörgy közs.S’be egy m. kir. állatorvos is. Az akció és a szigor eredményes volt, Balatonszentgyörgy fertőzött pusztáin sikerült a száj- és körömfájást elfojtani. A vármegye ennek következtében 1910 évi szeptember hóban és október hó első felében vészmentes maradt, a gazdasági munkák elvégezhetők és az állatforgalom akadálytalanul lebonyolítható volt.. Október hó közepe felé azonban a Zalával közvetlen határos csurgói járás felső részébe hurcoltatok be a baj ismét Zalavármegyéből Nevezetesen a betegség konstatáltatok Iharosberényben október 13 án, Somogycsicsón október 21-én, Inkeyantalfa, Iharos és Inke községben október 28-án. Időközben a marczali-i járás Balatonberény (október 19-én) és a lengyeltóti i járás Fonyód (október 29-én) községében lépett fel a betegség. Tekintve, hogy mindhárom járásnak csak északi, Zalavármegyével határos területén voltak ezen fertőzött községek, még mindiq kecsegtetett remény, hogy a betegség elfojtható, illetőleg lokalizálható lesz. Ezen remény alapján föntartattak továbbra is a szigorú intézkedések. Fentartattak továbbá főleg azért is, mert a gazdaközönség még nagyban el volt foglalva az őszi mezei munkákkal,
