Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1911. (30. évfolyam 1-52. szám)

1911-01-05 / 1. szám

22 Somogy vármegye Hivatalos Lapja. 1 sz. Utasítás az elmebeteg osztályon alkalmazott ápolók és ápo­lónők számára. 60. §. Az ápolók, kiknek felvétele cselédkönyv alapján történik, szigora bűn- - tetés (pénzbírság, szolgálatvesztés, esetleg rendőrségnél tett feljelentés) terhe alatt kötelesek belépésük napjától számítva az itt megadott utasítás, nemkülönben a fő­illetve osztályápoló által szavakban elmondott egyéb rendeletéinek gyors és hű tel­jesítésére. B végből minden ápoló szolgálatba léptekor egy nyomott példányú „Uta­sítást“ kap, amelyet két héten át figyelmesen és gondosan átolvas, hogy ezen uta­sításból sikeres vizsgát tehessen. Ettől függ a végleges felvétel. Az ápolók magaviseleté kifogástalan iegyen, mindenki iránt udvariassággal és kellő tisztelettel viseltessenek és pedig nemcsak az intézetben az orvosok és egyéb kórházi hivatalnokok irányában és a betegek hozzátartozóival szemben, hanem a kórházon kívül is. Kimenőjük alkalmával minden ápolónak józan fővel kell megje­lenni az osztályon. A betegeket gúnyolni, belőlük tréfát űzni, őket bolondnak ne­vezni, részegeskedni szigorúan tilos. Az intézetben kerülniük kell minden zajt (éneklés, fütyülés, hangos nevetés, kiabálás) veszekedést, pletykázást. Az iszákos- ság és egyéb rendzavarás, felbujtogatás, szigorú büntetést von maga után. Az ön­bíráskodás tilos. Részeg ápoló a szolgálatból azonnal elbocsájtatik. A betegekkel kíméletesen, gyengéden bánjanak, őket gondozzák, azok bizton­ságáról és jólétéről gondoskodjanak. Velük szemben illetlen magaviseletét, haragot vagy ellenszenvet tanúsítani, őket tegezni, ingerelni, gúnyolni, velük feleselni nem szabad; kinek-kinek megfelelő cime megadassék. A betegek indulatos kitöréseit, szidalmait, sőt saját személyük ellen intézett támadásait úgy tekintsék, mint beteg­ségük következményeit, melyekért őket okolni nem lehet, mivel nincsenek maguk­nál. Kötelességük úgy a betegek testének, mint azok ruházatának tisztántartása, gyengéknek, valamint azoknak etetése, kik a táplálkozást maguk el nem végezhe­tik. Öltöztetni kell a gyengébbeket, őket naponkint többször vizzel megkínálni, az árnyékszékekre, kivezetni s meg kell őket védeni a különböző balesetektől is. A betegek magaviseletét észrevétlenül is figyelni kell s erről az osztály, illetve a főápoló utján az orvosoknak jelentést kell tenni. A betegeket tettlegesen bántalmazni, megsérteni a legszigorúbban tilos A be­tegeken elkövetett bárminemű testi sértés miatt az illető ápoló a rendőrségnek ada­tik át. (Lásd, a büntető törvénykönyv 302. §-át. A súlyos testi sértés büntette há­rom évig terjedhető börtönnel — a súlyos testi sértés vétsége egy évig terjedhető fogházzal és ötszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel, — a könnyű testi sértés vétsége pedig 6 hónapig terjedhető fogházzal és kétszáz forintig terjedhető pénz- büntetéssel büntetendő.) Orvosi rendelet nélkül semminemű kényszerezközt, sem szabad alkalmazni. Sürgős vagy veszélyes körülmények között az ápoló rögtön tartozik erről értesíteni az ügyelő orvost. Nincsenek továbbá feljogosítva az ápolók a betegeket önhatalmú­lag bármi módon is büntetni (pl étel, dohány megvonás stb. által) Az ápolók a reájuk bízott betegekért mindenben felelősek s ezért azok minden lépését különös figyelemmel kisérjék. Különösen kell ügyelni a netán előforduló balesetekre, milye­nek: I. szökések; 2. öngyilkossági és öncsonkitási kísérletek; 3. az elmebeteg meg támadtatása valamely izgatott betegtársa által; 4. A görcsös betegek megsérülése rohamok alatt: 5. törődött, vagy bénult betegek elbukása; 6 a megfulladás veszélye étkezés közben; 7. villanyos vezeték rongálása. Á szökés megakadályozása végett ismerni kell a betegek számát s őket napjában többször meg kell olvasni. Különö­sen fontos ez, ha a betegek a kertbe mennek, mikor is úgy azok levezetésénél, mint a felvezetésnél, okvetlenül meg kell őket számlálni Sohasem szabad az ajto^ nyitva hagyni; olyasféle kifogásoknak helyet adni, hogy „azonnal jövök“, „hiszen ott van úgyis a másik ápoló“, tilos. Ha az ápoló észreveszi, hogy egyik beteg na­gyon magábazárkózott, folyton töpreng, beteg társaival folyton a szökésről beszél­get, erről köteles a főápolónak jelentést tenni, ki azután közli ezt az orvossal. Te­het az elmebeteg kitörési, kísérletet is, mikor pl. a zárnak feltörése, a rácsozatnak

Next

/
Thumbnails
Contents