Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1911. (30. évfolyam 1-52. szám)

1911-01-05 / 1. szám

1. sz.

IS óin ogy vármegye Hivatalos Lapja.

23

kimozditása által igyekszik magát kiszabadítani. Ennek megakadályozása céljából ügyelniük kell az ápolóknak arra, hogy erősebb tárgyakhoz, (asztallábakhoz, ágy- részekhez, székekhez) a betegek hozzá ne férhessenek. Ezenkívül figyelniük kell arra, hogy ablakrácsok, ajtózárak, nem lazultak-e meg? Jól vannak-e bezárva ? (különösen éjjelre).

Mihelyt az ápoló a beteg kitörési szándékát csak gyanítja is, rögtön jelentést tesz a főápolónak, ki ezt azonnal közli az ügyeletes orvossal. A betegek többféle módon kísérelhetik meg az öngyilkosságot. Leggyakoribb az önakasztás, önmegfojtás, önsebzés és a gyógyszerekkel való mérgezés. Az öngyilkosságok történhetnek állva, ülve, guggolva, sőt fekvő helyzetben is bárminemű rongydarabbal. Leggyakrabban az árnyékszékben vitetnek végbe, épen ezen okból a beteget az árnyékszékben, egyedül, felügyelet nélkül hagyni a legszigorúbban tilos. Könnyen öngyilkosságot követhetnek el éjjel a betegek oly hálószobákban, hol az ablakok elérhetők, nemkülönben a cellákban; ép ezért a gyanús betegek, kikre az ápolók rendszerint az orvosok által már előre figyelmesekké tétetnek, különös éberséggel őrzendők.

Az öngyilkosság meggátlása végett a betegek zsebeit kikutatják az ápolók. Az árnyékszékben mindig jelen van egy ápoló és nem bocsátja visszajövet szabadon a beteget, hanem egészen bekíséri a kórterembe. Ha több beteg van egyszerre az árnyékszékben (egyszerre csak három lehet) akkor addig tartja vissza azokat, kik végeztek szükségükkel, rnig mindnyájan nem készek s igy azután egyszerre vezeti őket vissza a kórterembe. Úgyel arra, hogy nem lazult-e meg valamely ajtófélfa? nem áll-e ki valamely vaspánt, melybe egy zsineg beleakasztható?

Onmegfojtás történhetik akként is, hogy a beteg torkát valamely vászondarabbal összeszoritja. Ennek megakadályozása végett nem szabad megengedni, hogy a beteg takaróval befedje a fejét. Különös figyelem illeti meg a cellában fekvő betegeket. Önsebzések is előfordulhatnak, elmebetegeknél, épen ezért gondosan átvizs- gálandók a betegek, nehogy náluk olló, kés és bárminemű metsző vagy vágó eszközök legyenek. Különösen figyelni kell a nőbetegekre, kik kézimunkával foglalkoznak. A figyelő kórteremben épen ezen okból a kézimunka a legszigorúbban tilos. A nyugodt szobában levők már foglalkozhatnak kézimunkával, de ollót csakis a főilletve osztályápolónő tarthat magánál, ezt kezéből kiadni nem szabad.

Előfordulhatnak mérgezések is különféle gyógyszerekkel, minek elkerülése végett a főápolónak szigorúan kötelességévé tétetik, hogy a gyógyszereket el ne hagyja s azokat magánál ne tartsa, hanem azokat használat után rögtön annak helyére az irodába juttassa.

A betegek hirtelen kitörő izgalom következtében erőszakosan egymásra támadhatnak, ilyenkor szerencsétlenség elkerülése végett a betegeket szét kell választani, vagy meg kell fékezni azokat, ha szükséges erőszak felhasználásával is. Ha a beteg görcs rohamot kapott, intézkedni kell, hogy magában kárt ne tegyen. A beteget e végből az ágyba fektetik, feloldják ruháit és mellette maradnak mindaddig, inig a roham meg nem szűnt Ügyelni kell eközben, hogy a beteg nyoszolyában magát össze ne zúzza. A roham fellépte bejelentendő a főápolónak egy más ápoló utján.

Törődött és gyenge betegekkel gyengéden bánjanak, meg kell többször kérdezni, nem akarnak-e vizet inni? nem óhajtják-e szükségletüket végezni? Ha szék és vizelet visszatartást, étkezési ellenszegülést tapasztalnak, erről jelentést tesznek a fő- illetve osztályápolónak.

Kiváló gond fordítandó az étkezésre. Úgy kell a betegeket ültetni, hogy lehetőleg azok üljenek egymás mellett, kik megférnek egymással. Abrosznak, evőeszközöknek kifogástalan tisztáknak kell lenniük. Minthogy gyenge, törődött, elbutult betegek étkezés közben könnyen megfulladhatnak, a szilárd eledeleket apróra kell nekik összevagdalni. Ha ennek dacára is megfulladás veszélye fenyegetne, rögtön jelentés teendő az ügyeletes orvosnak.

Ha az ápolók az itt előirt utasításokat be nem tartják, úgy vétkes gondatlanságuk vagy hanyagságuk tekintetében a büntető törvénykönyv következőleg intézkedik :

„Aki gondatlansága által embernek halálát okozta, az emberölés vétségét kö-