Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1911. (30. évfolyam 1-52. szám)
1911-01-05 / 1. szám
16 Somogyvftrinegye Hivatalos Lapja. 1. sz. létből pótlandók. A selejtezés évenként szükség szerint egyszer vagy többször, de mindenkor bizottságilag teljesitendő. A bizottság az igazgató elnöklete alatt a kórházi bizottságnak és a kir. számvevőségnek egy-egy kiküldöttjéből, a gondnokból, ellenőrből és a raktárkezelőkből alakul és a forgalomból kivont tárgyaknak végleges kiselejtezése iránt határoz. A kiselejtezendő vászon és posztónemüekből az intézeti bélyeg kivágandó, a foltozásra használható részek, valamint egyéb házi célokra használható darabok kivágandók és lemérés után visszatartandók. A porcellán és üvegnemüek összezuzás által, a fanemüek, kefe- és kosárnemüek összetörés után, elégetés által megsemmisítendők. Értékesíthető tárgyak nyilvános árlejtés megtartásáig zár alatt tartandók. A selejtezés megtörténte a kórházi bizottságnak haladéktalanul bejelentendő, mely alkalommal 1. a selejtezés alkalmával felvett jegyzőkönvv; 2. a kiselejtezett tárgyak jegyzéke a foltozásra és egyéb célokra visszatartott foszlányok súlyának kivételével; 3. az árverés utján értékesíthető tárgyak jegyzéke bemutatandó. A kórházi bizottság a kiselejtezett tárgyaknak a leltárból való leírását és visz- szatartott foszlányok bevételét, valamint az eladásra szánt tárgyak elárverezését elrendeli. Az árverés eredményéről az igazgató jelentést tesz a kórházi bizottságnak, mely e jelentés kapcsán az egész eljárásról jelentést tesz a törvényhatósági bizottságnak. A leltár lezárása. 50. §. A leltári számadás minden év vágével lezárandó és a mutatkozó maradvány a következő évre nyitandó uj leltárba átvezetendő. A lezárt leltár a hozzátartozó okmányokkal felszerelten, a következő év január hó végéig a kir. számvevőséghez küldendő. A lezárt leltár alapján a tényleg meglevő ingóságokról még egy leltári kimutatás is szerkesztendő, melyben a leltári tárgyak értékét is fel kell tüntetni. Ezen leltári kimutatás az évenként a belügyminiszterhez felterjesztendő költségvetés mellékletét képezi. Leltári rovancsolások alkalmával a leltári számadás úgy a bevételi, mint a kiadási részben összegezendő, a maradvány azonban nem a leltári számadásban, hanem a rovancsolás alkalmával felvett leletben tüntetendő fel, mely utóbbiban a talált állománnyal való összehasonlítás után az eltérések (többletek és hiányok) kimutatandók. A leltár alosztályai. 51. §. A leltári számadás mellett helyi és külön leltárak vezetendők, melyek egyik példánya az illető kezelőnél (ápolónál, ápolónőnél vagy más alkalmazottnál), kinek kezelésébe, illetőleg gondozásába a tárgyak átadattak, másik példánya pedig a gondnoknál áll. A tárgyak megtörtént átadása, illetve átvétele aláírással kölcsönösen igazolandó. A gondnok köteles a helyi és külön leltárak állományáról és a tárgyak jókarbantartásáról időközönként meggyőződni. Ily leltári felvétel teljesitendő mindenkor, midőn valamely kezelő a szolgálatból kilép. Á raktári készletet képező tárgyakról külön leltár vezetendő, ezen külön leltárban mutatandók ki a selejtes raktár készletei. A helyi és különleltárak és a raktári könyv állományainak a főleltár mindenkori zárlati eredményével egyeznie kell. Hogy a gondnok a jövő évben előreláthatólag szükséges beszerzések körül tájékozva legyen, köteles a szükségleti kimutatás szerkesztése előtt az összes leltári tárgyakat általános szemle alá venni. Anyagszámadás. 52. §. A fogyasztási cikkek és anyagok felhasználásáról a gondnok anyagszámadást vezet, melyben a tűzoltó, a világítási anyagok, a mosási szükségletek, a gépház anyagi és végül az egyéb házi szükségletek számolandók el. Az egyes fogyasztási cikkek és anyagok a most felsorolt csoportokban lehetőleg betűrendben veendők fel és a netáni pótlásra minden csoportra megfelelő számú hasáb üresen hagyandó. Az anyagszámadás vezetésére vonatkozólag a leltári számadásra nézve kiadott utasításban előirt szabályok az irányadók.
