Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1911. (30. évfolyam 1-52. szám)
1911-04-06 / 14. szám
M4 Somogy vármegye Hivatalos Lapja. 14 sz. nyészigazolványok a kiállítás évében szintén érvényesek, de ezek is a ménló tenyésztésre való használása előtt a főszolgabírónak bemutatandók. Más vármegyében kiállított igazolványok Somogyvármegye területén érvényüket vesztik. 15. §. A ménvizsgálatok alkalmával a 11. és 12 §-ok határozmányai szerint fedezendő költségeken kívül felmerülő esetleges költségek fedezése végett minden egyes kiszolgáltatott tenyészigazolványért, a méntulajdonosok négy (4) koronát kötelesek az állattenyésztés előmozdítására szolgáló vármegyei állattenyésztési alapba befizetni. 16 §. A kiosztott és a 14. §. utolsó pontja szerint érvényesített igazolványok, valamint az 5. §-ban említett mének jegyzéke a járási főszolgabíró által lajstromo- zandók és az illető községekben kihirdetendők. A lajstrom két példányban állítandó ki a következő minta szerint. (Minta miniszteri körrendelet 12. §-ában.) A lajstrom egyik példánya az elsőfokú hatóság irattárában helyezendő el, a másik példány a vármegye alispánjához beterjesztendő, ki ezen lajstromokat a hivatalos lapban közlés után a földmivelésügyi m. kir. minisztériumhoz minden év február hava végéig beterjeszti. 17. §. Az egyik járás küldöttsége által elutasított mén másik járás küldöttsége elé nem vezethető. Ennek ellenőrzése céljából az elutasított mének jegyzékét részletes leírással a vizsgálat után a főszolgabíró a többi főszolgabirákkal azonnal közli és valamennyi főszolgabíró az elutasított ménekről az egész vármegyére kiterjedő nyilvántartást vezet. A nyilvántartás mintáját a vármegye alispánja rendeletileg állapítja meg. 18. §. A ménvizsgálatról jegyzőkönyv veendő fel, melyben a vizsgálat lényeges körülményei, valamint az egyes tagok szavazatai feltüntetendők s a vizsgálat eredményét képező indokolt határozat a jegyzőkönyv végén Írásba foglalandó, amely a tulajdonosnak szóval hirdetendő ki, távollétében pedig Írásban közlendő. Az élőszóval kihirdetés és az esetleges felebbezés szintén felveendő. A vizsgálóbizottság működésével kapcsolatos összes Írásbeli teendőket a járási főszolgabírói hivatal látja el, aki a jegyzőkönyv másodpéldányát a netán beérkezett felebbezésekkel együtt a jogorvoslati határidő leteltével az alispánhoz terjeszti fel. 19. §. Minden magánmóntulajdonos a tenyészigazolvánnyal ellátott ménjével befedeztetett kancákról egy „fedeztetési jegyzőkönyvet“ köteles vezetni, melyet kívánatra a hatóságnak és az illetékes bizottsági tagoknak bemutatni tartozik; ugyanebben a jegyzőkönyvben a csikónyomozást is végzi A jegyzőkönyv mintáját a vármegye alispánja állapítja meg. Minden méntulajdonos a fedeztetett kancák számát évenként a főszolgabírónak bejelenteni tartozik, ki ezen adatokat a vármegyei lótenyésztési bizottság elnökével közli. 20. §. A tenyészigazolvánnyal ellátott mén naponta legfeljebb kétszer fedezhet és pedig egyszer délelőtt és egyszer délután. Oly raéntulajdonos, ki ménjével naponta többször fedeztet, figyelmeztetendő hogy ennek ismétlése esetén az igazolvány bevonatik. 21. §. A ménvizsgálatok alkalmával az állatorvos a méntulajdonosokat kioktatni köteles arról, hogy miként kell a ménjükhöz vezetett kancákat megvizsgálni, miként ismerhetik fel az esetleges ragályos betegségeket, amelyekről a méntulajdonosok a főszolgabíróhoz jelentést tenni tartoznak. Ha a móntulajdonos felületessége folytán ragályos betegségek terjesztetnek, az igazolványok bevonandók. 22. §. Azon községekben, melyek az 1894. évi XII. te. 26. §-a értelmében közös községi mént tartani kötelesek, a mén beszerzési és tartási költségeinek mértékét a községi képviselőtestület állapítja meg. Ezen költségeket az egyes állattulajdonosokra anyakancák arányában a köziégi elöljáróság veti ki és a kivetés helyességéért felelős.
