Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1910. (29. évfolyam 1-52. szám)
1910-01-27 / 4. szám
46 Somogyvármeg^e Hivatalos Lapja. 4. sz. 2. Szóbeli megdorgálás a tanítótestület, a gondnokság, az iskolaszék, vagy az ipariskolai bizottság előtt. 3. Iskolai elzárás éheztetés nélkül. 4. Iskolai elzárás éheztetéssel. A dorgálást mindenkor, komolyan de jó indulattal kell foganatosítani A tanító a szeretet hangján, megfelelő esetben szigorral szóljon tanítványaihoz s törekedjék arra, hogy az intelem a gyermek vagy a fiatalkorú magaviseletére és erkölcsi érzületére mennél mélyebb hatást gyakoroljon. A tanító tárja fel a gyermek vagy a fiatalkorú előtt jellembeli hibáit, erkölcsi fogyatkozásait, rossz szokásait és jóindulatú tanácsadással oly módon igyekezzék őt helyes magaviseletre szoktatni, hogy kiérezze abból a jó akaratot és a szeretetet s ezzel a gyermek vagy a fiatalkorú bizalmát nyerje meg. Különösen óvakodni kell a gyermek vagy a fiatalkorú nyilvános megszégyenítésétől; ezért tilos az osztály vagy'a tanulótársak tudomására hozni azt, hogy a gyermek vagy a fiatalkorú büntetendő cselekményt követett el és a dorgálás alkalmával el kell őt tiltani attól, hogy cselekményével tanulótársai előtt dicsekedjék. Az iskola elzárás csak nappali órákra terjedhet ki és mindenkor csak felügyelet mellett történhetik. Az iskolai fenyítéket, a megkereséstől számított 8 napon belül kell alkalmazni s ennek megtörténtéről a tanító (igazgató) az iskolai gondnokság az iskolaszék, az iparos (kereskedő) tanonc-iskolai bizottság utján a megkereső hatóságot a megkeresés vételétől számítandó 15 napon belül értesíti.. E szabályok figyelmen kívül hagyása az 1907. XXVI. t.-c. 14. §-ának 1. f) illetve az 1907. XXVII. t.-c. 22. §-ának 1. f) pontjába, a felső nép- és polgári iskolai tanítóknál pedig az 1876. XXVIII. t.-c. 7. § ába ütköző fegyelmi vétséget állapítja meg. Azt a tankötelest, akit megfenyités végett az iskolai helyi hatóságnak adtak át, az 1868: XXXVIII. t.-c. 1. §-a alapján nyilvános iskolába járásra kell kötelezni, kivéve, ha a szülő, vagy a gyám az 1868: XXXVIII, t.-c. 6. §-ában biztosított jogára hivatkozással ragaszkodik a tankötelesnek házi- vagy magánintézeti tanításához. Ezekről a tankötelesekről a tanító szigorúan bizalmas feljegyzést készít, feltüntetve a kiszabott iskolai fenyítés végrehajtásának hatását is. A bíróság vagy más hatóság megkeresésére alkalmazott iskolai fenyítéket vagy a most említett feljegyzéseket a növendék bizonyítványában feltüntetni nem szabad. II. A Bn. rendelkezései értelmében az erkö'csi romlás veszélyének kitett, vagy züllésnek indult gyermekekkel és fiatalkorúakkal szemben az erkölcsi megmentés és a nevelés szempontjait kell érvényre emelni, hogy az ily gyermekekben és fiatalkorúakban rejlő társadalmi veszély már keletkezésében elfojtassék és az abból eredhető társadalmi baj megelőztessék. Minthogy ezen a téren a bíróságok és a rendőri hatóságok magukban kellő eredményeket elérni már csak ’azért sem képesek, mert számukra csak akkor nyílik alkalom a fiatalkorúval foglalkozásra, amikor már valamely büntetendő cselekmény elkövetése a nagyobbfoku erkölcsi veszélyt bizonyítja, és minthogy a Bn. 15. és l 6 §-ában az iskolai fenyítéknek, mint a gyermek és a fiatalkorú erkölcsi megmentése érdekében fontos intézkedésnek megállapításával maga a törvény reá utal arra, hogy az érintett célt előmozdítani az iskolai hatóságoknak is kötelessége. ennélfogva az iskolai hatóságoknak és a tanítóknak törvényszabta és nemes hivatásukból eredő föladata közreműködni abban, hogy a környezetükben erkölcsi romlás veszélyének kitett, vagy züllésnek indult gyermekek és fiatalkorúak a becsületes munkás társadalom javára megmentessenek. Különösen a tanítónak van legtöbb alkalma növendékei erkölcsi állapotának és fejlődésének megfigyelésére, mert azoknak magaviseletét és életviszonyait nem csak az iskolában, hanem lehetőség szerint az iskolán kívül is figyelemmel kell
