Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1910. (29. évfolyam 1-52. szám)
1910-12-01 / 48. szám
48. sz. Somogyvármegye Hivatalos Lapja. 703 terjedelmében érvényben áll s igy nem 28, hanem 30 napi gyógydijban kell ott a társládát marasztalni. Mindezen okokra való tekintettel, a társláda panaszának helyt adni nem lehetett. Ili, melléklet a 141 274/1910. B M. számhoz. 3,833/1910. K. szám. Ő Felsége a király nevében a magyar kir közigazgatási bíróság K. Józsefnek 1909. évi június hó 29-től jul us hó 10-ig tartott 12 napi kórházi ápolás után felmerült 21 korona 84 fillér gyógydij ügyében T. város közigazgatási bizottságának 1910. évi február hó 14-én 34 szám ajatt hozott határozata ellen a t.-i kerületi munkásbiztositó pénztár részéről beadott panaszt 1910 évi junius hó 30 ik napján tartott nyilvános ülésében az 1898. évi XXI. t-c. 13. §-a alapján tárgyalás alá vevén, következőleg Ítélt: A magyar kir. közigazgatási bíróság a panasznak helyt nem ad. Indokok: A jelen esetben a Kerületi Munkásbiztositó Pénztár panasziratában nem azt vitatja, hogy K. József baja nem igényelt kórházi ápolást s ezért nem állított ki számára utalványt, hanem azt, hogy nincs bebizonyítva, hogy a kórházi ápolt természetes fia G. József pénztári tagnak s ha ez be is lenne bizonyítva, a természetes gyermek nem tekinthető az 1907 : XIX. t.-c. 50. §-ának 5. pontja értelmében vett családtagnak. A pénztárnak sem ténybeli, sem jogi kifogása nem állhat meg. A betegfelvételi jegyzőkönyvnek hatóságilag megerősített adataival ugyanis igazolva van, hogy K József kórházi ápolt természetes atyjánál mint családtag eltartásban van. Az Országos Munkásbetegsegélyző és Balesetbiztosító Pénztárnak az 1907 : XIX. t.-c. 105. §-a alapján alkotott alapszabályai 33. §-a értelmében pedig a betegség esetére való biztosítás szempontjából családtagok vagy hozzátartozók alatt a biztosított tagnak úgy törvényes mint törvénytelen gyermekét kell érteni, mely törvényben adott felhatalmazáson alapuló alapszabálybeli tételes rendelkezéssel szemben általános jogi elvekre való hivatkozásnak helye nem lehet s ennek következtében a törvénytelen gyermek az 1907 : XIX. t.-cikk értelmében vett családtagtagnak tekintendő. Minderre való tekintettel a Munkásbiztositó Pénztár azon panaszbeli kérelmének, hogy mentessék fel a K. József után felmerült gyógydij viselése alól, helyt adni nem lehetett. IV. melléklet a 141,274/1910. B. M. számhoz. 4.052/1910. K. sz. O Felsége a király nevében a magyar királyi közigazgatási bíróság Gy. György kerületi munkásbiztositó pénztári tag 1908. évi november hó 3-t,ól 1909. évi január hó 2-ig tartott 61 napi kórházi ápolása után fölmerült gyógydijból még ki nem egyenlített 11 korona 97 fillér ügyében H. vármegye közigazgatási bizottsága által 1910. évi április hó 12-én 1.541. szám alatt hozott határozata ellen a d.-i kerületi munkásbiztositó pénztár részéről beadott panaszt 1910. évi augusztus hó 9- ik napján tartott nyilvános ülésében az 1898 : XXI. t.-c. 13-ik szakasza alapján tárgyalás alá vevén, következőleg Ítélt: A magyar királyi közigazgatási bíróság a panasznak helyt nem ad. Indokok: A jelen esetben csupán az a jogi kérdés tárgya a vitának, hogy baleseti betegségnél a munkásbiztositó pénztár a fölmerült egész kórházi ápolási költséget tartozik e fizetni, vagy pedig az egész kórházi gyógydij a pénztárt csak 28 napra terheli s ez időn túl csak házi ápolás esetén járó táppénzt kell kifizetnie. Az 1907 : XIX. t.-c. 79 §-a egész általánosságban kötelezi a kerületi munkásbiztositó pénztárt a balesetre biztosított sérült gyógykezelésének a teljes felgyógyulásig való ellátására anélkül, hogy házi gyógykezelés vagy kórházi ápoiás közt különbséget tenne. Ugyanezen törvény 209. §-a alapján kibocsátott 140,000/1907. B. M.
