Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1910. (29. évfolyam 1-52. szám)
1910-08-11 / 32. szám
510 Somogy vármegye Hivatalos Lapja 32. sz. 15. §. A ménvizsgálatok alkalmával a 11. és 12. §-ok határozmányai szerint fedezendő költségeken kívül felmerülő esetleges költségek fedezése végett minden egyes kiszolgáltatott tény észigazol vány ért a méntulajdonosok négy (4) koronát kötelesek az állattenyésztés előmozdítására szolgáló vármegyei állattenyésztési alapba befizetni. 16. §. A kiosztott és a 14. §. utolsó pontja szerint érvényesített igazolványok, valamint az 5. §-ban említett mének jegyzéke a járási főszolgabíró által lajstromo- zandók és az illető községekben kihirdetendők. A lajstrom két példányban állitandó ki a következő minta szerint. (Minta ministeri körrendelet 12. §-ában.) A lajstrom egyik példánya az elsőfokú hatóság irattárában helyezendő el, a másik példány a vármegye alispánjához beterjesztendő, ki ezen lajstromokat a hivatalos lapban közlés után a földmivelésügyi m. kir. ministeriumhoz minden év február hava végéig beterjeszti. 17. §. Az egyik járás küldöttsége által elutasított mén másik járás küldöttsége elé nem vezethető. Ennek ellenőrzése céljából az elutasított mének jegyzékét részletes leírással a vizsgálat után a főszolgabíró a többi főszolgabírókkal azonnal közli és valamennyi főszolgabíró az elutasított ménekről az egész vármegyére kiterjedő nyilvántartást vezet. A nyilvántartás mintáját a vármegye alispánja rendeletileg állapítja meg. 18. §. A mén vizsgálatról jegyzőkönyv veendő fel, melyben a vizsgálat lényeges körülményei, valamint az egyes tagok szavazatai feltüntetendők s a vizsgálat eredményét képező indokolt határozat a jegyzőkönyv végén Írásba foglalandó, amely a tulajdonosnál’ szóval hirdetendő ki, távoliélében pedig Írásban közlendő. Az élőszóval kihirdetés és az esetleges felebbezés szintén felveendő. A vizsgáló bizottság működésével kapcsolatos összes Írásbeli teendőket a járási főszolgabírói hivatal látja el, aki a jegyzőkönyv másodpéldányát a netán beérkezett felebbezésekkel együtt a jogorvoslati határidő leteltével az alispánhoz terjeszti fel. 19. §. Minden magánmén-tulajdonos a tenyészigazolvánnyal ellátott ménjével befedeztetett kancákról egy „fedeztetési jegyzőkönyvet“ köteles vezetni, melyet kívánatra a hatóságnak és az illetékes bizottsági tagoknak bemutatni tartozik; ugyanebben a jegyzőkönyvben a csikónyomozást is végzi. A jegyzőkönyv mintáját a vármegye alispánja állapítja meg. Minden méntulajdonos a fedeztetett kancák számát évenként a főszolgabírónak bejelenteni tartozik, ki ezen adatokat a vármegyei lótenyésztési bizottság elnökével közli. 20. §. A tenyészigazolvánnyal ellátott mén.naponta legfeljebb kétszer fedezhet és pedig egyszer délelőtt és egyszer délután. Oly méntulajdonos, ki ménjével naponta többször fedeztet, figyelmeztetendő* hogy ennek ismétlése esetén az igazolvány bevonatik. 21. §. A mén vizsgál átok alkalmával az állatorvos a méntulajdonosokat kioktatni köteles arról, hogy miként kell a ménjükhöz vezetett kancákat megvizsgálni, miként ismerhetik fel az esetleges ragályos betegségeket, a melyekről a méntulajdonosok a főszolgabíróhoz jelentést tenni tartoznak. Ha a méntulajdonos felületessége folytán ragályos betegségek terjesztetnek, az igazolványok bevonandók. 22. §. Azon községekben, melyek az 1894. évi XII. t.-c. 26. §-a értelmében közös községi mént tartani kötelesek, a mén beszerzési és tartási költségeinek mértékét a községi képviselőtestület állapítja meg. Ezen költségeket az egyes állattulajdonosokra anyakancáik arányában a községi elöljáróság veti ki és a kivetés helyességéért felelős. A kivetés ellen a járási főszolgabíróhoz, ennek határozata ellen a vármegye alispánjához felebbezésnek van helye, aki a kérdésben végérvényesen határoz. A község képviselőtestülete jogosítva van a község által beszerzett tenyészmé-
