Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1910. (29. évfolyam 1-52. szám)
1910-04-14 / 15. szám
15. sz. Soinogyvármegyo Hivatalos Lapja. 227 néprajzi és helyrajzi tekintetben. Ausztria és Magyarország physikai és politikai földrajzának ismerete. Történelem. Az ó-kor, közép-kor és uj-kor legfontosabb alakjainak és eseményeinek ismerete. Ausztria és Magyarország története főbb mozzanatainak alaposabb ismerete. Természetrajz. Az állat , növény- és ásyányvilág fontosabb alakjainak és rendszerbe foglalásuk alapját képező fontosabb megkülönböztető tulajdonságaiknak ismerete. Természettan és vegytan A testek általános tulajdonságai. A nehézkedés és tömecserők tana. A testek mozgásának, továbbá a bőtan, delejesség és villamosság, erőműtan, hangtan és fémtan alapfogalmai. A legfőbb természettani, vegytani alaptörvények, valamint a gyakorlati életre fontos elemek és szervetlen vegyi összetételük ismerete. Számtan és betüszámtan A katonai alreáliskola IV. évfolyamára előirt mérvben. Azonkívül: a számok oszthatósága; a polynomok tényezőkre való bontásának legegyszerűbb esetei; legnagyobb közös osztó és a legkisebb közös többes Számolás általános törtszámokkal. Egy és több ismeretlennel biró elsőfokú egyenletek megoldása. Az arányok és arányiatok tana általános számokkal s azok alkalmazása. Mértan és mértani rajz. A katonai alreáliskola IV. évfolyamára előirt mérvben. Azonkívül a stereometria elemei: egyenesek és sikok kölcsönös helyzete, a testszöglet. Testek és térfogatuk meghatározása. (Hasáb, henger, gúla, kúp, gömb és a szabályos testek.) A kúpszeletek szerkesztése és tulajdonságai. Megfelelő jártasság a rajzeszközök használatában egyszerű szerkesztési feladatok megoldásánál. Francia nyelv. Szó és olvasásiam Az összes beszédrészek alapelemei. Áz avoir és étre igék, valamint, a rendes igeragozásnak fő idői. Azon pályázók, kik e nyelvet tantervszerüleg nem tanulták, enyhébb megítélés alá esnek. Szépírás. Jól olvasható, tetszetős és folyékony német és latin folyóírás. II. Évfolyam. Német nyelv. A szó- és mondattan, valamint a helyesírás alapos ismerete. Helyes, érthető olvasás; az olvasmánynak egyéni előadása. Gyakorlottság egyszerű elbeszéléseknek és leírásoknak Írásbeli visszaadásában. ■ Földrajz. A) Általános földisme (physikai földrajz). 1. A föld. 2. A légkör: a) hőmérsék, b) légmozgás, c) nedvesség, d) égalj. 3. A vizréteg: a) világtenger, b) szárazföldi vizek. 4. A földkéreg: a) alkatrészei, b) változatai, c) belső és d) külső alkotása. 5. Növény- és állatvilág. B) Általános politikai földrajz: 1 Az ember művelődése. 2. Az állam. 3 Idegen földrészek földisméje, az európaiak által alapított államok és gyarmatok különös méltatásával. Történelem Az ó-kor, nevezetesen a rómaiak és görögök történetének ismerete, különös tekintettel az oknyomozó összefüggésre és a művelődéstörténeti mozzanatokra. Természetrajz. A növényvilág csoportjainak ismerete természetes rendjük szerint, külső s a hol szükséges belső alkotásuk alapján, valamint a növények élet - nyilvánulása általában. A fontosabb növénycsaládok jellemzése. A kryptogamok (alkotás, szaporodás, ismertebb fajaik). A hazai koniferák leírása. Az egyszikű és kétszikű növények legfontosabb családjai, ismert példákkal megvilágítva, különös tekintettel hasznos és káros voltukra. Természettan. Mint az első évfolyamban. j
