Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1910. (29. évfolyam 1-52. szám)
1910-04-14 / 15. szám
228 Somogy vármegye Hivatalos Lapja. 15. sz. Vegytan. Az általános vegytan fontosabb fogalmainak, elméleti tan- és tapasztalati tételeinek behatóbb ismertetése, a hydrogén, oxigén, nytrogén és carbonium tulajdonságainak, előfordulásának, előállításának és gyakorlati alkalmazásának pontos ismerete, valamint azoknak fontosabb összetételei. A chlor, brom, jód, fluor, kén, bor, phosphor, arzén, antimon és végül a silizium hasonló tárgyalása A fémek rövid általános jellemzése Az elméleti és gyakorlati tekintetben különös figyelemreméltó fémek és fémösszetételek előfordulása, előállítása, tulajdonságai és alkalmazása. Számtan. Általános számtan. Hatványok, gyökök és logarithmusok tana; határozatlan elsőfokú egyenletek két ismeretlennel, másodfokú egyenletek egy ismeretlennel és oly magasabb fokú egyenletek egy ismeretlennel, melyek másodfokuakra visszavezethetők; két ismeretlennel biró másodfokú egyenletek legegyszerűbb ese'ei. Mértan : Sikmértan. Az egyenesek és sikok kölcsönös helyzetének legfőbb tantételei a profil síkok esetenkénti figyelembe vételével. Ábrázoló mértan. Az ábrázoló mértannak a pontok, egyenes vonalak és síkokra vonatkozó alaptételei. Sik idomok vetítése, vetített árnyékuknak a vetületi síkon való megszerkesztése. A kör szerkesztése beforgatása által. Az ellipsis legfontosabb tulajdonságainak származtatása, a kör analog tulajdonságaiból, beforgatásával kapcsolatban. Francia nyelv. Egyszerű olvasmányok olvasása és fordítása. Az összes beszédrészek alaktanának elemei; a rendes, valamint a leghasználatosabb rendhagyó igék ismerete; megfelelő szókincs. III. Évfolyam. Német nyelv. A nyelvtan és stilistika (alakzatok, szóképek, synonymák, homonymák), a próza és verstan, valamint a különböző költői műfajoknak ismerete főbb megjelenésük szerint. Határozott tartalmú dolgozatok, főkép leírások és egyszerű vázlatok a dispositiók önálló kifejtésével Irodalomtörténet főbb vonásokban bezárólag Klopstock és Wielandig. Földrajz. A II évfolyam tananyaga és ehhez Európa államai, Ausztria és Magyarország kivételével, különös tekintettel a velünk szomsédos államokra. Történelem. Mint a II évfolyamban, ezenkívül-a középkor és újkor történetének ismerete a vesztfáliai békéig, a művelődéslörténeti mozzanatok különös kiemelésével, főleg tekintettel Ausztria és Magyarországra. Természetrajz. A II. évfolyam tananyaga: ezenkívül az emberi test legfontosabb részei és a szervek működése. A gerinces állatok osztályainak, valamint a gerinctelen állatok csoportjainak jellemzése külső és belső alkotásuk alapján. Természettan. A testek általános tulajdonságai. A nehézkedés és a tömecs- erők tana (Szilárd, cseppfolyós és légnemű testek erőműtana.) Hőtan, hullámtan és hangtan. Vegytan. A II. évfolyam anyaga és ezenkívül szerves vegytan. A szerves vegyület. fogalma, atomistikus képlet, tömecsképlet; tapasztalati és rationalis képletek. A kőolaj, a fontos szénhydrogének és ezeknek említésre méltó származékai, a paraffin, äthyleg és acetylen sorozatból: glycerin nitroglycerin, zsiradékok (szappan, gyertya); szénhydratok ; szeszes erjedés; fontos cyanvegyületek ; kátrány, benzol, toluol és ezek legfontosabb származékai. Indigo, naphtalin, antracen. ' Fontos alkaloidok és glykosidok, i 1 ló olajok; kautsuk és guttapercha; gyanták; fehérnyék. Számtan. Általános számtan: mint all. évfolyamban és ezenkívül logarith- musi és exponentialis egyenletek; számtani és mértani haladványok; kamatos kamat és járadék-számítás. Ábrázoló mértan. Mértan: sikmértan, háromszögtan és testmérten. A II. évfolyam anyaga és ezenkívül: a hasáb, a gúla, a henger és a kúp
