Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1909. (28. évfolyam 1-52. szám)
1909-11-18 / 46. szám
46. sz. Somogy vármegye Hivatalos Lapja. 627 c) az évek száma, melyek alatt a kölcsön évi- egyenlő részletekben törlesztendő, d) a hitelező neve és lakása, e) a beszerzendő anyaállatok faja, fajtája és darabszáma, f) a vásárlás helye, g) azon kistenyésztők, illetve kisgazdák névsora, foglalkozásuk és lakóhelyük, kik részére a tenyészanyag' vásárlása terveztetik. Az ekként kiállított kérvény alapján a földmivelésügyi miniszter által kilátásba helyezett állami segély és kölcsönnek csupán azon tényleg felhasznált része után fog engedélyeztetni, amely kölcsönből — az illetékes m. kir. gazdasági felügyelőség közbenjárása és felügyelete mellett — kizárólag kistenyésztők és kisgazdák részére szereztetett be tenyészanyag. A kamatteherhez való hozzájárulás csak a megállapított évekre és az évente egy-egy részlettel csökkenő tőke után utalványoztadk, tekintet nélkül arra, hogy adósok törlesztési kötelezettségüknek megfeleltek e, vagy nem. Ezen kedvezmények engedélyezésénél községek előnyben részesülnek. 9. §. Az apaállatok ápolásával megbízott cselédség, pásztorok stb. igyekezetének serkentése s az ápolás körül kifejtett fáradozásuk elismerése céljából a földmivelésügyi miniszter évente egy meghatározott összeget bocsájt am. kir. gazdasági felügyelőségek rendelkezésére és egyúttal felhatalmazza ezen hivatalok vezetőit arra, hogy az apaállat szemlék alkalmával, vagy egyéb alkalmakkor, a köztenyésztési célokra használt, jókarban tartott és kifogástalanul ápolt apaállatok gondozóit egyé- nenkint tiz koronáig, rendkívüli méltánylást érdemlő, kivételes esetben legfeljebb harminc koronáig terjedhető jutalomban részesíthessék. Az ezen jutalmak átvételéről szóló elismervények bélyegmentesek. Minden év végén a m. kir. gazdasági felügyelőség ezen nyugtákkal igazolt elszámolását a m. kir. földmivelésügyi miniszterhez felterjeszteni köteles. 10. §. Az ország szarvasmarha-, sertés- és juhállományának számszerű gyarapítása céljából az 1908. évi XLIII. t.-eikk a tenyészállatok díjazását teszi lehetővé és ugyancsak ezen törvény 6. §-a az állami díjazások szervezését, feltételeinek meghatározását a földmivelésügyi miniszterre bízza. Ezen kérdés, a gazdatársadalmi szervezetek meghallgatása után — külön rendelettel fog szabályoztatok II. FEJEZET. Legelővételek és legelőjavitások segélyezése. 11. §. Községek (városok), közbirtokosságok és oly gazdatársadalmi testületek, egyesületek és szövetkezetek, melyeknek tagjai túlnyomó részben kisgazdák, állami kedvezményekben, illetve segélyekben részesülhetnek oly törlesztéses kölcsönök kamatterhének könnyítésére, illetve oly törlesztéses kölcsönök évi kamat és tőke törlesztéseinek (annuitás) részbeni fedezetére, mely kölcsönök célja : a) a közös tulajdont képező és közösen használt legelők létesítése, vagy . karba helyezése (fűmagvetés, irtás, tisztítás, egyengetés, árkolás, alagcsövezet, lecsapolás, delelők, védőhelyek, kutak, kerítések, féíszerek, istállók felállítása), b) ily legelőknek, vagy ilyenek létesítésére használandó földbirtoknak, örök áron való vásárlása, c) kizárólag üszőborjuk felnevelésére szolgáló zárt legelőterületek (kifutók) létesítése, d) közös tulajdont képező, vagy legalább tizenöt évig tartó közös használatra bérelt havasi - legelőkön szükséges istállók, itatok, kerítések, utak és hasonlók építése. 12. §. Azt, hogy az előbbi §-ban felsorolt esetekben felvett törlesztéses kölcsönök után ki, mely időtártamig, mily mértékben részesül a kamatteher, illetve tőketörlesztés (annuitás) viseléséhez való hozzájárulás állami kedvezményében, a földmivelésügyi miniszter esetről-esetre a legelő-ügyekben eljáró szakbizottság (15v §.) meghallgatása után állapítja meg.
