Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1909. (28. évfolyam 1-52. szám)
1909-11-18 / 46. szám
628 Somogy vármegye Hivatalos Lapja. 46 sz. A kamatfizetéshez, illetve tőketörlesztéshez (annuitás) való hozzájárulást azonban ötven évnél hosszabb időre, valamint a kamatteher, illetve tőketörlesztési részletek (annuitás) felénél nagyobb mértékben nem engedélyezheti. Ezen kedvezmények engedélyezésénél a községek feltétlenül előnyben része- sitendők s a közbirtokosságok és gazdatársadalmi testületek segélyezése iránti kérelme rendszerint csak akkor vehető tárgyalás alá, ha azon községek (városok) folyamodványai, amelyeknek pótadója az 50 százalékot meghaladja, már elintézést nyertek. Sem a községnek, sem közbirtokosságnak, sem gazdatársadalmi testületnek nem engedélyezhető a segély, ha az az ingatlan, melyet a község (város, közbirtokosság, testület) megvásárolni akar, oly tulajdonos birtokában van, aki azt két év óta még nem birja. Az engedélyezést követő egy éven belül igénybe nem vett kedvezményeket a földmivelésügyi miniszter visszavonhatja. 13 §. A 11. § ban körülirt állami kedvezmény, illetve segély engedélyezésére irányuló kérelmet a község (város) képviselőtestülete (törvényhatósági joggal felruházott város bizottsága), a közbirtokosságnak, gazdatársadalmi testületnek, egyesületnek vagy szövetkezetnek a hatályban levő jogszabályok s az alapszabályok értelmében megtartott közgyűlése terjesztheti elő. A kérvény az állami kedvezmény, illetve segély iránt közvetlenül a földmivelésügyi miniszterhez adandó be. 14. §. A 13. §. szerint beadott kérvénynek a következő adatokat kell tartalmaznia : 1. hány lakosa van a községnek, illetve hány tagja van a közbirtokosságnak, gazdatársadalmi testületnek, egyesületnek, vagy szövetkezetnek, 2. milyen kiterjedésű a községi határ (a művelési ágak szerint részletezve) illetve a kérelmező község (város) lakosai a közbirtokosság, gazdatársadalmi testület, egyesület, vagy szövetkezet tagjai között hány kis-, közép-, nagybirtokos van? 3. gazdatársadalmi testületeknél, egyesületeknél és szövetkezeteknél annak bizonyítását, hogy összesen hány tag van s hogy az 1908 XLI1I. t-c. 2 § a d) pontjában foglalt rendelkezésnek megfelelően tagjaik túlnyomóan kisgazdák-e? 4. mennyi a község, illetve a közbirtokosság, gazdatársadalmi testület, egyesület, szövetkezet tulajdonában levő, vagy bérbe birt közlegelő területe és milyen minőségű a legelő, 5. nyomásos gazdálkodás van-e a községben vagy szabad; mily területek vannak legeltetés alá vonva a 4. pontban jelzett legelőn kívül (ugar, erdőlegelő, havas stb.) 6. mennyi a község (város) állatállománya (tavaszi állatösszeirás adatai szerint), illetve mennyi a közbirtokosság, gazdatársadalmi testület, egyesület, szövetkezet tagjainak állatállománya, 7. hol és mily nagy területet, milyen árban, vagy költséggel kíván a község, illetve a közbirtokosság, szövetkezet stb. közös legelőül megvásárolni (kibérelni, felszerelni, javítani stb.). A terület pontos kiterjedése kataszteri holdakban, az ára pedig koronákban jelölendő meg, 8. a szóban levő ingatlan mikor, milyen jogcímen került az eladó birtokába s milyen áron ? A kérelmező községek (városok) tartoznak a kérelmezés tárgyát képező legelő telekkönyvi (betét) teljes kivonatát és kataszteri birtokjvét, továbbá a telekkönyvi vázrajzot; a közbirtokosságok, gazdatársadalmi testületek, egyesületek és szövetkezetek pedig ezen felül tartoznak még alapszabályaikat és tagjaiknak az elsőfokú közigazgatási hatóság által hitelesített névjegyzékét is a kérelemhez csatolni. 15. §. A földmivelésügyi miniszter ha a kérést tárgyalhatónak tartja, azt az ezen célre megalakított „legelő ügyekben eljáró szakbizottság“ elé utalja. E szakbizottság az 1908. évi VII. és XXXIX. törvénycikk értelmében szervezett állandó gazdasági szakbizottság tagjaiból alakittatik a következőképen :
