Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1909. (28. évfolyam 1-52. szám)
1909-09-23 / 38. szám
38. -sz. 542 Somogyvármegye Hivatalos Lapja. Ezen körülményre és a m. kir. belügyminiszter ur 86790/VI. a. sz. alatt jelen évben kiadott rendeletére támaszkodva, elrendelem, miszerint a eséplőmotorok hajtására szolgáló benzint a motortulajdonos, bérlő v. kezelő csakis vastartályokban hozathatja s tarthatja. A motornak a benzinnel való ellátása, ha nem Heinre féle robbanásmentes kamra használtatik e célra, csakis teljesen zárt és teljes tömítéssel odaillesztve, le nem szerelhető csővezetéken át, szárnyszivatyu segélyével eszközölhető. Kaposvár, 1909. évi szeptember hó 22-én. Kacskovics, alispán. 3100/1909. szám. Somogyvármegye kir. tanfelügyelője. A tankerületemhez tartozó népoktatási tanintézetek tanerőinek! A nagyméltóságu m. kir. vallás és közoktatásügyi miniszter ur f. é. julius 3-án 58701 sz. a. kelt rendeletével a legújabb és legjobb források szerint készítet, földgömb magyarította Gönczy Pál, kiadja Schotte Ernő és társa Berlinbe cimü taneszközt fogyatékos és elavult tartalmú silány kivitele miatt valamint a magyar közjogba ütköző hibái miatt a hazai összes elemi, polgári iskolákból, gymnáziumokból, reáliskolákból, tanító és tanitónőképző intézetekből egyéb közép és felsőfokú intézetekből kitiltotta. Miről Cimet tudomás és miheztartás végett értesítem Kaposvár. 1909. évi szeptember hó 22. Dr Gulyás kir. tanfelügyelő. 21224/1909. szám. Somogyvármegye alispánjától. Valamennyi főszolgabíró és kaposvári polgármester úgy községi és körjegyző urnák Az 1910. évi útadó egyénenkénti kivetési munkálatokat illetőleg az előző évi tapasztalatok alapján az alábbiakban foglalom röviden össze azon teendőket, melyeket a községi elöljárók (jegyző, városi számvevő) a Somogyvármegye hivatalos lapjának 1907 január hó 17-iki 3. számában, valamint az 1907 augusztus hó 8-iki 32. számában közzétett 64/1907 és illetve 18478/1907. számú körrendeleteimben foglalt utasítások szigorú betartásával teljesíteni tartoznak. 1. Minden község 1909. évi állami adófőkönyvéből — ennek az év utolsó napján teljesített lezárása után — kivonat szerkesztendő, melyben a föld, ház, kereset (a cselédek után előirt I. o. kereseti adó kivételével), bánya, tőkekamat, tehermentesítési járulék, valamint a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója kitüntetve és az illető kir. adóhivatal által hitelesítve legyen. 2. Minden adózó az egy törvényhatóság területén fizetett állami adójának főösszege után lévén útadóval megterhelendő, a községi elöljárók (községi és körjegyzők, valamint a városi számvevő) a más községben adózók állami adóját (a cselédek után előirt I oszt. kereseti adó kivételével) legkésőbb 1910. február hó 10-ig tegyék át azon község elöljáróságához, melyben az adózó állandóan lakik, de idegen törvény- hatóság területére adó-alapot áttenni nem lehet Azon nagybirtokosok állami adója, kik a vármegye több községében adófizetők, azon községhez teendő át, ahol az uradalom központja van. Ezeknél is különösen figyelni kell a cselédadóra, mely a fentiek szerint útadó alapul nem szolgálhat. Megtorlás nélkül nem hagyom az oly mulasztást, hogy ha ily uradalmak adója a központba nem tétetik át. 3. A más községbe áttett és vidékről érkezett állami adókról tételenkint két kimutatás szerkesztendő, az első kimutatás tételeit képezik azon adózók és adók, melyek az adóhivatal által hitelesített főösszegből levonandók, a 'második kimutatásban pedig azon tételek szerepelnek, melyek az illető község adóalapját növelik. 4. A vasúttársaságok stb. terhére és pedig: a Magyar államvasut (ebben a Pécs-barcsi is), a délivasut a „Déli vasúti szolgák nyugdijintózete“ kiliti-, a Barcs—
