Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1909. (28. évfolyam 1-52. szám)

1909-09-23 / 38. szám

38. sz.

Sóin ügy vármegye Hivatalos Lapja.

543

pakráci h. é. v. a zalavölgyi h. é. v., a Keszthely—b.-sztgyörgyi h. é. v. a Somogy- szobb—barcsi h. é. v. a Somogyszobb—balatonszentgyörgyi h. é. v. a "Kaposvár— mocsoládi h. é. v. a Kaposvár—fonyódi h. é. v.. a Szigetvár--kaposvári h. é. v., a Győr—Veszprém—dombóvári h. é. v., a Szentlőrinc—Szlatina—nasici h. é. v., a Mocsolád—Tab—siófoki h. é. v., a Kaposvár—barcsi h. é. v., a Balatoni Gőzhajózási részvénytársaság, a „Dunagőzhajózási részvénytársaság,“ a földmivelésügyi államkincstár: a Kadarkút és Hencse homoktelepitmény, b) Gige, szentimréi földmi vesiskola ingatlanai állami adója után előírandó útadó közvetlen a kaposvári m. kir. állampénztár- kir. adóhivatalnál lóvén lerovandó, ezek terhére a kivetés a kir. pénzügy igazgatóság mellé rendelt számvevőség által fog eszközöltetni, minélfogva az ezeket terhelő állami egyenesadó a 2. pont alattiakban foglaltak szerint közvetlen a kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez beterjesztendő és a 3. pont alatt említett első kimutatásba bevezetendő.

5. Figyelmeztetem az elöljáróságokat, hogy az állami tisztviselők nyugdíjasok és szolgák, valamint az áilamvasuti alkalmazottak állandó illetményeik állami adója (IV. o. kér. adó) után útadót nem fizetnek, a cselédadó kivételével azonban egyéb állami adójuk után mentességet nem élveznek. Megjegyeztetik, hogy a cs. kir. szab. déli vaspályatársaság, az alkalmazottai (tisztviselők, altisztek, nyugdíjasok stb.) terhére kivetendő útadókat is maga fizetvén (közvetlen a kaposvári kir. adóhivatalnál), ezek útadói is külön a kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség által vettetnek ki, — miért is az erre vonatkozó kimutatások oda beterjesztendök, kitüntetvén azokban nevezetteknek állandó illetmény után kivetett adójukon kívül az adókivetés alapjául szolgáló egyéb állami adókat.

6. Népiskolai tanítók (az állami iskolánál alkalmazottakat kivéve, kik minden esetben utadómentesek) csak az esetben nem rovandók meg útadóval, ha dijleveleik szerint évi fizetésük 600 koronánál kevesebb.

7. A kereskedelemügyi m. kir. minister 1902. évi 2202. számú elvi jelentőségű

rendelete értelmében minden adóalany, tehát férj, fe’eség, gyermek, vő, külön rovandó meg útadóval a közigazgatási bíróság idevonatkozó döntvénye csakis azon esetekre vonatkozván, ha az adóalanyt a házastársak által közösen használt birtok képezi. •• •

8. Figyelmeztetem még az illető községi elöljáróságokat (Miháld, Zákány, Őrtilos, Belezna, Szentmiklós stb.) a közigazgatási bíróság XIII/1906. számú döntvényére, mely szerint a két törvényhatóság területén birtokosok, ha lakóhelyükön minimális útadóval vannak is megróva, a másik törvényhatóság területén, tekintet nélkül az útadó alap nagyságára, százalékos útadóval rovandók meg.

Evégböl a két törvényhatóság területén birtokosoknak lakóhelye a kivetési lajstrom „Jegyzet“ rovatába bejegyzendő, sőt a felszólámlások lehető kikerülése végett célravezető volna, hogy a kivetendő útadó összege is a jegyző által ezen tételeknél kitün- tettessék.

9. A kivetési lajstromok a községi és körjegyző részéről — 1910. február hó 25-éig — a főszolgabíróhoz küldendők be, ki is a kivetést a járási számvevő által teljesítetvén azokat együtt hitelesítés és további eljárás céljából — 1910. évi március hó 15-éig — az összesítés két példánya kapcsán, hozzám beterjeszteni tartozik.

A kivetésnél követendő eljárás tekintetéből megjegyzem, hogy azon adózók kik, igavonóval nem bírnak s állami adóják a 30 koronát meg nem haladja, 3 kézi napszámváltság árának inegfelelőleg 3 korona minimális útadóval; azon adózók pedig, kik igavonóval bírnak és állami adójuk a 40 koronát meg nem haladja, az igás napszámváltság árának inegfelelőleg 4 korona minimális útadóval rovandók meg.

A 30 korona állami adónál többet fizető adózók pedig (természetesen 40 koronáig azon esetben csak, ha igavonóval nem bírnak, 40 koronán felül pedig minden esetben) 10°/o-os útadóval rovandók meg.