Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1909. (28. évfolyam 1-52. szám)
1909-07-08 / 27. szám
27. sz. Somogy vármegye Hivatalos Lapja. 405 lehetetlen volrp pld igen sok esetben a szalonna nélküli sertésfelekről megállapítani, hogy azok güinőkortól mentes vagy pedig általános gümőkórban beteg állatokból származnak, nehéz volna továbbá a sertésvész felismerése és az evvérüséget is, amikor pedig többnyire komoly egészségi ártalmakat rejt a hus, csak ritkán sikerülne megállapítani a szalonna nélküli sertésfeleken. Mindazon aggályok, amelyek szalonna nélkül sertéshúsnak idegen községbe szállítása ellen szólnak, a sertéshúsnak fej és csülök nélküli szállítására nézve is fennállanak. Ugyanis a fej és csülköknek a törzstől való elválasztása folytán szintén lehetetlen megállapítani az egyes kóros elváltozásokat, nevezetesen a rágóizmok borsóka- kórját, a rostacsont, kéztő és lábizület, valamint az csüdizeletek güműkórját, végre a ragadós száj- és körömfájást. Mindezekre való tekintettel a szalonna, fej.és csülkök nélküli sertéshús szállítását általában meg nem engedhetem. Minthogy azonban a sertés szalonnája, fej és csülk szalámigyártás céljaira nem értékesíthetők és ennélfogva a husszállitásra vonatkozólag a rendeletben megszabott feltétele a szalámigyártást kétségtelenül nagy mértékben megnehezíti, alig lehet, elzárkózni attól, hogy kizárólag szalámi gyártás céljaira a szalonna, fej és csülkök nélküli sertéshús szállítása is megengedtessék. , Ehhez képest folyamodóknak névszerint Herz Ármin és fiai, Dozzi József, Kreische Antal, Krauszman Ferenc és társa szalámigyárosoknak szalonna, fej és csülkök nélküli sertéshúsnak két darabban kizárólag saját gyárukba szalámigyártás céljaira idegen községből való beszállítását azon feltétel alatt engedélyezem, hogy a sertések a származási helyen úgy életben, mint levágás után kizárólag hatósági állatorvos által megvizsgáltassanak. Arra való tekintettel pedig, bogy a szalonna lefejtésekor a rendelet 87 §-ában előirt bélyegek egynémelyike nevezetesen a comb külső oldalára az ágyéktáj hátulsó végére és az alkar külső oldalára alkalmazandó bélyegek a szalonnán maradnak vissza, a szalonna nélküli sertéshús származásának kielégítő ellenőrzése céljából elrendelem, hogy ilyen esetekben egy-egy bélyeg a végtagokon meghagyatni szokott bőrre, a helyi szokásokhoz alkalmazkodva, tehát vagy a csánk és kéztőiziilet vagy pedig a láb és a kézközép külső oldalára alkalmaztassák. A szalámigyártásra szánt sertésfelekről levágott csülkök származásuk'ellenőrizhetővé tétele céljából pedig a kéz, illetőleg lábközépnek megfelelően bélyegzendők le. A kocsonyahúsnak Budapestről idegen községbe való kivihetésére irányuló kérelemre nézve értesítem polgármester urat, hogy idézett rendeletszakasztól eltérő kisebb darabolás mellett idegen községbe szállított ily húsokkal szemben előlemli- tett aggályok fokozottabb mértékben fennállanak. A kocsonyahús fogalma alá tartozó sertészsigerek ugyanis még ha a nyelv, a nyak szervei utján a mellkas zsigereivel, utóbbiak pedig a rekeszizom utján a májjal összefüggnek is, sokszor alig tesznek ki 4 kilograrnmnyi súlyt, a sertés felezett feje alig több valamivel 25 kgnál, a sertéscsülök átlagsulya pedig 250 grm. és igy kétséget nem szenvedhet, hogy az ilyen kis husdaraboknak a behozatalkor való vizsgálata arra szoritkozhatik csupán, hogy nem romlottak é meg időközben, egyébként azonban a vizsgálat ellenére is, kétes marad mindig egészségi állapotuk. Ezekre vaió tekintettel a kocsonyahúsnak közfogyasztás céljából idegen községbe szállítása általában szintén meg nem engedhető. Minthogy azonban a szalámigyártás idénye alatt a sertészsiger, fej és csülöktermelés egyes helyeken, nevezetesen úgy a szalámigyártás céljaira sertésvágással foglalkozó községekben, valamint a szalámigyárakban is oly nagy lehet, hogy ezt a husminő,séget a termelés helyén értékesíteni alig lehet és ilyen esetekben tehát a husiparosok a husvizsgálat tárgyában kiadott rendelet 114;§-ának rendelkezései folytán jelentékenyen károsodhatnak, nem lehet elzárkózni attól, hogy kivételes
