Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1909. (28. évfolyam 1-52. szám)
1909-07-08 / 27. szám
404 Somogyvármeg-yo Hivatalos Lapja. 27. sz. Hivatalos másolat 14532/1909 szhoz. Magyar királyi földmivelésügyi minister. 16021/1H—1. szám. Valamennyi vármegyei és városi törvényhatóságnak. Tudomásul megküldöm. Budapest, 1909 junius 12. A minister megbízásából: Csabay Mihály min. tan. Magyar királyi földmivelésügyi minister 16021/111—1. szám. Budapest székesfőváros polgármesterének Budapest. A budapesti szalámi gyárosok múlt évi november 24-én és 29-én kelt folyamodványaikban azzal a kéréssel fordultak elém, miszrínt engedném meg, hogy a szalámigyártás céljaira szolgáló sertéshús a husvizsgálat tárgyában 1908 évi 54300. szám alatt kiadott rendelet 114 §-ától eltérő módon szalonna, fej és csülkök nélkül legyen vidékről Budapestre szállítható, miután a szalonna, fej és csülkök a szalámigyártás céljaira nem alkalmasak. Ugyancsak fenti kérvényükben arra is kértek, hogy a szalámigyártásra nem alkalmas kocsonyahúsnak Budapestről vidékre való elszállítására is engedélyt adjak. A kérelem első részére nézve polgármester úrral a következőket közlöm : A husvizsgálat tárgyában kiadott 54300/908. sz. rendelet 114. §-ának rendelkezései szerint a közfogyasztásra szánt kisebb állatok hosszirányban csak két egyenlő darabra vágva szál lit hatók más községbe, eszerint tehát a sertések is csak bosszant felezve, még pedig a szalonnával, fejjel és csülkökkel természetes összefüggésben meghagyott állatfélekben kerülhetnek elszállításra. A rendeletnek ezen intézkedései, amelyek tehát minden egyéb szabályozás mellőzésével csak az állatok feldolgozási módját illetőleg az elszállításra megengedett hús minimális nagyságát állapítják meg, a husszállitást a lehető, legenyhébb feltételekhez kötik. A közegészségügy érdekei ugyanis tulajdonképen azt kívánnák, hogy a husszállitás feltételei olyanok legyenek, amelyek a hús egészségi állapotát illetőleg a behozatalkor való vizsgálat alkalmával mindig biztos véleményadást tegyenek lehetővé és hogy ehhez képest a húsnak idegen községbe szállítása csak egész állati testekben és az összes nagyrészt a törzszsel természetes összefüggésben meghagyott zsigerekkel együtt legyen megengedhető. Minthogy azonban az ilyen feltételek a husszállitást jelentékenyen megnehezítenék, sőt sok esetben lehetetlenné tennék, a tapasztalás pedig azt igazolja, hogy az idegen községből bevitelre kerülő hús esetleges ártalmaival szemben a fogyasztó közönséget akkor is meg lehet védeni, ha a hús nem egész állati lestekben és zsi- gerek nélkül ugyan, de bizonyos meghatározott nagyobb darabokban a kisebb állatok húsa pld felekben kerül vizsgálatra, a husszállitásnak ilyen enyhe és nyilván a közélelmezés érdekében való szabályozása is megfelelőnek mondható a közegészségügy szempontjából. A husvizsgálat tárgyában kiadott rendelet 114 §-a a husszállitást hasonlóképen csak ez utóbbi feltételhez köti és ezzel az idegen községbe való husszállitásnak olyan enyhe korlátokat szab, amelyeknél enyhébb korlátozás már csak a közegészség- ügy valamint az állati egészségügy érdekeinek figyelmen kivül hagyásával volna lehetséges. Ennélfogva általában véve megengedhetetlen a közfogyasztásra szánt sertéshúsnak szalonna, fej és csülkök nélkül való szállítása, mert a sertéshús pld. ha ide gén községbe az előírtnál kisebb darabokban nevezetesen szalonnával, fejjel és csülkökkel össze nem függő állatfelekben szálittatnék, a behozatal alkalmával való szakszerű vizsgálat dacára sem nyújtana biztosítékot egészségi állapota tekintetében. A szalonna lefejtésével ugyanis a testtájéki nyirokcsomókat is eltávolítják a húsról, minek következtében a szalonnanélküli sertéshúson olyan betegségek, amelyeket zsigerek hiányában többnyire sőt kizárólag csakis a húshoz tartozó nyirokcsomók vizsgálata alapján lehet kideríteni többé meg nem állapíthatók. Teljesen
