Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1909. (28. évfolyam 1-52. szám)
1909-05-13 / 19. szám
19. sz Somogy vármegye Hivatalos Lapja. 283 Ezen számok úgy az előző évnegyeddel, mint 1908. év hasonló időszakával — amikor 194 kérelemre csak 146 útlevél udatott ki, —összehasonlítva jelentékenyen emelkedtek. Némileg megnyugtató jelenség azonban, hogy egyrészről a tavaszi mezőgazda- sági munkák megkezdésével az útlevelek kiváltása egyszerre megfogyott s már alig jelentkezik kivándorolni szándékozó, másrészről pedig az, hogy az útlevelekre vonatkozó fentebbi megdöbbentő számadatok, a kivándorlási mozgalom hű kópét nem mutatják. Az útlevelet váltott egyéneknek ugyanis csak egy része vándorol valóban ki. így 1908. év november 1-től folyó évi március 1-ig terjedő 5 hónap alatt 475 útlevél lett kiszolgáltatva, azonban ugyanezen időszakban községenként gyűjtött, tehát legpositivebb adataim szerint tényleg csak 240 egyén vándorolt ki, vagyis az útlevelet szerzett egyéneknek mintegy 50°/o-a. S ez igy van még az igali járásban is, melyben a kivándorlási láz legnagyobbnak látszik, amennyiben fent jelzett időszakban e járás területén lakók részére kiadott 129 útlevéllel szemben tényleg csak 59-en vándoroltak ki. Nem érdektelenek a kivándorlás kérdésének megfigyelése szempontjából az útlevelet nyert s tényleg kivándoroltak, valamint a visszavándoroltak számának több éven át történt összehasonlítása sem. Ugyanis : 1906. évben Útlevelet nyert. 2056 Tényleg kivándorolt: 1535 Visszavándorolt: 343 1907. évben 1908. évben 2545 349 1723 199 789 1035 egyén. Ezen számadatok összehasonlitása ugyanis kétségtelenül mutatja, hogy az útlevelet váltottak közül, aránylag mindig kisebb százalék vándorol tényleg ki, mig ugyanis az útlevelet váltottak közül fentebbiek szerint 1906. évben 25%, 1907. évben 32%, 1908. évben már 42% nem vándorolt tényleg ki- S mutatják e számok azt is, hogy a kivándoroltak jelentékeny része bizonyos idő múlva a hazába visszatér. Sajnos azonban meg nem állapítható, mennyi pusztul el idegenben. Honosítás és a magyar állam kötelékéből elbocsátás az elmúlt évnegyedben nem fordult elő. Közbiztonsági állapotainkat következő adatok világítják meg a lefolyt évnegyedben : pénzhamisítás 1, ember élete ellen bűntett és vétség 21, testi sértés 100, lopás 156, rablás és zsarolás 2 s gyújtogatás 65 fordult elő, amely számok az előző évnegyeddel szemben némi javulást mutatnak. Mint különösen aggasztó jelenséget kell felemlítenem a következő betöréseket: január 31-én éjjel a toponári vasútállomás pénztárhelyiségét törték fel, de a tettesek a kiadó őr ébersége folytán eredmény nélkül elmenekülni kényszerültek. Április 8-án ugyancsak Toponáron Bathó József uradalmi intéző lakásába törtek be s az ott levő tüzmentes pénzszekrényt törték fel, azonban a belső fedő-lemezt kivenni nem tudván, egy lőfegyver és töltények ellopása után eltávoztak. Április 11-én iharosberényi körjegyző irodahelyiségébe törtek be, de az éjjeli őrök által elzavartattak. Április 10-én több Bagolasánc községhez tartozó látóhegyi szőllőbeli lakást törtek fel, az ellenállókat, lelövéssel fenyegették, sőt egy lakóházat fel is gyújtottak és menekülés közben Ágoston Ferenc látóhegyi lakosra, — ki Nagykanizsáról kocsiján hazafelé tartott, 2-szer — bár eredmény nélkül reá is lőttek. Április 16-án éjjel Somogyszentmiklóson gróf Keglovics Béla kastélyába törtek Jje, miután azonban a kertész észrevette őket, ez utóbbira rá lőttek s elmenekültek. Mindezen betöréseket részben az esetek körülményeiből következtetve, részint pedig szemtanuk állítása szerint kóbor cigányok követték el, ami azt mutatja, hogy ezen veszedelmes faj csak rövid időre riadt vissza s a legszigorúbb ellenőrzés dacára is újból aggasztóan veszélyezteti a személy és vagyonbiztonságot.
