Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1909. (28. évfolyam 1-52. szám)
1909-05-13 / 19. szám
284 Somogy vármegye Hivatalos Lapja. 19. sz. Csak merészebbé teszi fellépésüket s bénítja az ellenük való eredményes védekezést azon körülmény, hogy nemcsak a vármegye közönsége által ismételten alkotott szabályrendeletekbe felvett rendszabályok jóváhagyása lett azon indokolással megtagadva, hogy a kóborcigányok ügye törvényhozási utón fog rendeztetni, de újabban némely hatóságaink részéről foganatba vett azon intézkedés is hatályon kívül helyeztetett a belügyi kormány által, hogy a bűntények gyanúja miatt letartóztatot kóborcigányok 14 éven alóli gyermekei, mint elhagyottak, állami gyermekmenedékhelyekbe helyeztettek el. Ilyen körülmények között a kóborcigányokkal szemben ezek sajátos életmódja és erkölcsei mellett, a hatóságok és ezek közegeinek legéberebb ellenőrzése dacára is, még hosszú időig megfelelő védelem nélkül marad a közönség. Mert bár folyó évi február hó 1-én 14461. számú rendeletében közölte belügyminister a törvény- hatóságokkal, hogy a cigányügy országos rendezésével megbízott kormánybiztos működését megkezdette, sőt ugyanezen rendelet alapján, a m. kir. közp. statisztikai hivatal utján a kóborcigányok pontos összeírása is elrendeltetett mindezen előkészítő intézkedésektől azonban a kérdés érdemleges megoldása beláthatatlan távolságra esik. Ugyanazért a legnagyobb mértékben kívánatos, hogy 1908. évi szeptember hónapban e tárgyban tett újabb sürgető felterjesztésünknek sikere legyen s addig is, mig a kérdés országos rendezést nyer, az általunk megalkotott szabályrendelet legalább is ideiglenes orvoslásképen, jóváhagyást nyerjen. Mivel pedig a múlt év utolsó negyedében ismételten előfordult, hogy községi pénztárakat is kiraboltak (mint Taranyban és Vámoson) általában elrendeltem, hogy a községek tüzmentes pénzszekrényei — tekintettel a biztosítási összeg csekélységére — betörés ellen mindenütt biztosíttassanak, s ez utón legalább az adózó közönség esetleg érzékeny és nehezen elviselhető károsodása megelőztessék. Ezen rendelkezésem folytán a vármegyének tüzmentes pénzszekrénnyel ellátott községei, — tehát a túlnyomó nagy rész betörés ellen biztosítva is vannak, s e részben csakis a szigetvári járás képez sajnálatos kivételt, melynek községei közül, Szigetvár kivételével — a 30123/1899. sz. belügyminiszteri körrendelet dacára, — egy sem bir tüzmentes pénzszekrénnyel. Ezen hiány megszüntetése tekintetében a szükséges rendelkezéseket szintén megtettem. Tüzeset a 6 járásból beérkezett jelentések szerint 53 fordult elő, melyek 19933 korona kárt okoztak. Ebből biztosítva volt 13617 kor., ami a biztosítások örvendetes elterjedésének jele. A most kimutatott kárösszegben nem foglaltatik azonban benn a Porrog községben hó 8-án dühöngött azon tűzvész okozta kár, mely 21 gazdának 2 lakóházát, 25 gazdasági épületét, 16 szalmarakását és 1 motoros malomépületét emésztette meg, s amely épületek becsértéke bejelentve nem lett. Az általános közegészségi állapot az előző negyedhez viszonyítva javult és igy jónak volt mondható. Leggyakoribb megbetegedések : á légzőszervek hurutjai és gyulladásai, az emésztő szervek hurutjai, csuzos bántalmak, influenza és március hó végén a drávavidékén fellépett váltóláz voltak. A fertőző betegségek közül járványosán uralkodott: a vörheny Kaposvár városában, Szomajom, Kazsok és Porrog községekben, a roncsoló toroklob Kaposvár városában, a kanyaró Magyar, és Németujfalu, Kőröshegy, Somogyvár, Nagyatád, Teleki és Szülök községekben. A hökkhurut Nemesvidon. Szórványosan észleltettek : hasi hagymáz, fültőmirigy gyulladás és gyermekágyi láz. A trachomával fertőzött községekben az elrendelt általános szemvizsgálatok befejeztettek, az eredmény a következő: Babócsa 233, Bolhó 161, Vízvár 47, Háromfa 30, Heresznye 46, Ujnép 9, Peterhida 13, Lakócsa 80, Szentborbás 25, Tótujfalu 16, Felsőszentmárton 75, Sztára 37 és Keresztur 14 összesen 786 trachomás vétetett kényszer kezelés alá.
