Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1909. (28. évfolyam 1-52. szám)
1909-05-13 / 19. szám
19. az. 282 Somogy vármegye Hivatalos Lapja. illeszteni, hogy a többi sorozó járás részére kitűzött határnapok megváltoztatására, vagy a fősorozások már eredetileg megállapított befejezési idejének kitolására szűk ség nem volt. Ezen rendelkezés is hozzájárult azon örvendetes eredményhez, hogy a fősorozások minden nehézség és zavar nélkül pontosan folytak le, ^"s habár némely sorozó járásban az Amerikába kivándoroltak nagyobb számmal nem jelen tek is meg, általánosságban a fősorozásról elmaradott, s igy utóállitásra kerülő hadkötelesek száma a normálisnál nagyobb nem volt. Ugyanitt kell megemlítenem, mint az ország véd képességét szintén közelebbről érdeklő kérdést, hogy a lóavatásnak béke idején való előkészítése ez évben, mint minden 3-ik évben a lóosztályozásnak községenkint eszközlendő végrehajtása utján történik. Ezen lóosztályozások végrehajtásának terve a cs. és kir. IV ik hadtest parancsnoksággal egyetértőleg a gazdaközönség érdekeinek gondos figyelembe vételével akként állapíttatott meg, hogy április 14-től kezdve május 29-ig a lóosztályozás a vármegye egész területén végre lesz hajtva, — miután egymással párhuzamosan három osztályozó bizottság fog a vármegyében működni. A lóosztályozással kapcsolatban fog a kocsik és szekerek összeírása is eszközöltetni. Mezőgazdaságunk állapotát illetőleg március hó második felében a hosszantartó téli időjárást végre enyhébb és szárazabb idő váltotta fel, aminek következtében a jelentékenyen megkésett tavaszi munkák teljes erővel megindultak, s az agyagos és a sok szél folytán megkérgesedett talajú helyek kivételével, nehézség nélküj folytathatók is voltak. A korán beállt és hosszantartó tél, s az állandó hótakar^, hiánya miatt sokat szenvedett őszi vetések ez idő szerint nem nyújtanak aggoda_ lomra okot, s remélni lehet, hogy elegendő mennyiségű meleg csapadék mellett megkésett tavaszi vetéseinkkel együtt, a fejlődés normális fokát gyorsan elérik. ’ Az elmúlt évben az eddiginél szokatlanul nagyobb mérvet öltött a vármegye területén a kártékony hernyók pusztítása, melyek már nemcsak a gyümölcsösöket, hanem egyes helyeken az erdőségeket is ellepték. Csak fokozta gyümölcsöseink veszedelmét a vértetü rohamos terjedése is. Szükségesnek tartottam ezért még az irtási időszak előtt elrendelni, hogy a közönség figyelme alkalmas módon ismételve — és ismételve felhivassék az irtás szükségességére, de hatályosan figyelmeztessék annak kötelező voltára is. Az e tárgyban időközben földmivelésügyi miniszter által is kiadott rendelet folytán az ellenőrzést főszolgabírók utján még szigoruabbá tettem, s megnyugvással jelenthetem hogy, hogy a tett — és végrehajtásukban szigorúan ellenőrzött intézkedések folytán, az irtás a vármegye egész területén keresztül vitetett. Mulasztások természetesen — bár szórványosan —- igy is fordultak ugyan elő, ezek azonban megtorlás nélkül nem maradtak. A vármegye 1908. évi népmozgalmi adatait a következő számok tüntetik fel: született összesen 11937, meghalt 8173 egyén (utóbbiak közt 3331 hét éven alóli gyermek) szaporulat tehát 3764 lélek. A kuruzslók, kenőasszonyok által gyakorolt vagy előmozdított magzatelhajtások fokozott szigorral ellenőriztetvén, az elmúlt évnegyedben ismét egy teljesen felderített ily esetben adatott át egy tettes a kir. büntető bíróságnak. A hatóságok éber ellenőrzése bizonyára megfogja hozni a kívánt eredményt s azokat is akiket saját erkölcsi érzésük vissza nem tart, el fogja riasztani a büntetéstől s még inkább a nyilvánosságtól való rettegés és népünk természetes szaporodását mind kevesebb mértékben fogja e sötét bűn befolyásolni. A kivándorlás azonban, — amelynek kétségtelenül szintén megvannak nagy számban elpusztuló s legtöbb esetben ismeretlenül maradó áldozatai, — az elmúlt évnegyedben ismét számbavehető emelkedést mutat. Utlevéliránti kérelem 593 érkezett be a lefolyt évnegyedben, tehát 31-el több az előző évnegyednél. Kiadatott 401 útlevél, elutasittatott 157 kérvény, visszavonatott 7, s még elintézés alatt áll 29.
