Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1908. (27. évfolyam 1-53. szám)
1908-05-14 / 20. szám
239 20. sz. Somogyvármegye Hivatalos Lapja. Az utóbb említett gazdasági cselédtörvény fontos kötelezettségeket ruház a törvényhatóságokra is, — a mennyiben a cselédlakásokra — valamint a gazda és cseléd közötti jogviszonyoknak a törvényben nem szabályozott kérdéseire nézve a rendelkezést reájuk bízza. Megvagyok azonban győződve róla, hogy ezen kérdésekben jelen közgyűlésünk folyamán előterjesztendő szabályrendelet-tervezetek szintén el fogják találni azon helyes utat, mely minden jogos és méltányos érdek megnyugtató kielégítésére vezet. Ugyan e célt kellene, szolgálni az ipari munkások körében az 1907. évi XIX. törvénycikknek is, mely az ipari és kereskedelmi alkalmazottak betegség és baleset esetére való biztosításáról intézkedik. Nagy hátránynyal van azonban az ipari munkával foglalkozók széles rétegeire, hogy e törvény teljes végrehajtása még mindig késik, dacára annak, hogy az már 1907. évi július 1-én életbe lépett. A törvényben ugyanis az átmenetről s az életbeléptetés előkészületeiről intézkedés nem tétetvén, még csak most folyik a törvény szerint felállítandó hivatalok és bíróságok szervezése, úgy hogy a törvény alapján felmerülő vitás kérdéseknek jelenleg tulajdonképen hatósága sincs. Épen azért aztán nemcsak az érdekelt munkásság, de a hatóságok is teljesen tanácstalanul állanak a törvény némely intézkedéseivel szemben, mely törvény pedig különben intentióinál fogva érdemes része újabb sociális törvényalkotásainknak s ugyanazért különösen sajnálatra méltó, hogy az érdekeltek köréből felhangzó s fentebb jelzett akadályok következtében sokszor elmérgesedő panaszok gátolják, hogy a törvényben lefektetett emberbaráti intézkedések iránti bizalom a közönség szivében megerősödjék. Nagy része van ebben azon nagy port vert és hírlapokban is bőven, de sok elfogultsággal tárgyalt ellentéteknek, melyek a törvény végrehajtása közben a kér. munkásbiztositó pénztárak és az orvosok között felmerültek. Kétségtelen, miszerint ezen ellentétek kiegyenlítését szerfelett megnehezíti azon törekvés, hogy az összes orvosok egyugyanazon kulcs szerint dijaztassanak, holott nemcsak a népes városok s a vidék, de még a járási székhelyek^ a külső községek ipari munkásviszonyai is e téren egymástól szerfelett eltérők. Óhajtandónak tartom ugyan, hogy a hatóságok, továbbá az érdekelt pénztárak és orvosok jóakaratu közreműködésével a szerfelett elmérgesedett és kiélesedett ellentétek mielőbb elsimuljanak, s ezúton a munkásság a törvényben biztosított kedvezményeket valóban élvezhesse, — annyit azonban az orvosi kar jó hírneve érdekében már most is ki kell jelentenem, hogy az törvényes kötelességeit vármegyénkben meg nem szegte, s valótlan némely hírlapban is megjelent azon állítás, mintha orvosaink a gyógykezelést bárkinek is meg tagadták volna. Az általános közegészségügyi állapot az előző negyedhez viszonyítva változást nem mutatott és igy jónak volt mondható. Leggyakoribb megbetegedések : a légző szervek hurutja és gyuladásai, az emésztő szervek hurutja, a nagy számban uralkodott enyhe lefolyású influenza és a Dráva vidékén a váltóiáz voltak. A fertőző betegségek közül járványosán uralkodtak: a vörheny Balaton- kereszturon, a kanyaró Kaposváron, Barcs, Gyulán és Udvarhely községekben, a f ültőmi rigygyull adás Kaposvár városában, különösen a vasúti táp- és nevelő intézetben és Szárszón. Szórványosan észleltettek : roncsoló toroklob és torokgyík, hasi hagy máz és gyermekágyi láz. A trachoma állásában változás nem történt. A május első napjaiban megkezdődő oltás és ujraoltások pontos keresztülviteléhez szükséges előmunkálatok elkészültek. Dr. Ungár Lajos toponári körorvos állásáról előrehaladott kora miatt leköszönt, helyére dr. Gross Viktor kaposvári gyakorló orvos választatott meg. A már hosszabb idő óta betegeskedő dr. Telegdi Zsigmond bogiári körorvos helyettesítésével dr. Szeyfried János ottani gyakorló orvos bizatott meg.
