Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1908. (27. évfolyam 1-53. szám)
1908-05-14 / 20. szám
-J40 Somogy vármegye Hivatalos Lapja. 20. sz. A tabi, karádi, nágocsi, nemesvidi és marczali nyilvános, valamint kéthelyi házi gyógyszertár megvizsgáltattak és kellő rendben levőknek találtattak. Megvizsgáltattak a kéthelyi magán- és marczali közkórházak. A marczali kórház annyira túlzsúfolt és annyira nem felel meg a közegészségügy más kívánalmainak, hogy annak újjáépítése immár el nem odázható. Az uj kórház terveinek elkészítésére a pályázat kiíratott. A XIII. bábatanfolyam, melyben 5 zala- és 7 sornogyvármegyei tanuló vett részt, a legjobb eredménynyel be lett fejezve. Mezőgazdasági viszonyaink állapotát kedvezőtlennek nem mondhatom, ameny- nyiben a tél végén beállott nagyobb esőzések, a tél folyamán észrevehetőig szenvedett őszi vetések szép fejlődését idézték elő. S habár a március hóban újból jelentkezett hideg a továbbfejlődést megállította is, az ismét megenyhült időjárás reményt nyújt, hogy egyrészről teljesen kielégítő őszi vetéseink gyors fejlődésnek indulnak, másrészről pedig a tavaszi munkák is óhajtott eredménynyel fognak járni. Lótenyésztésünk tekintetében fel kívánom említeni, hogy vármegyénk lótenyésztési bizottsága tekintettel azon körülményre, melyszerint kisgazdáink nemcsak a barcsi, csurgói, kaposvári, nagyatádi és szigetvári járásokban, melyekben a hidegvérű lótenyésztés már előzőleg szabaddá tétetett, hanem a többi járásokban is teljesen a hidegvérű lótenyésztésre tértek át, sőt oly községek kisgazdái is, akik annak idején állami segélyben részesültek s a parasztversenyekben lovaikkal elsődijakat nyertek, — a nemesvérü lovak tenyésztését abban hagyták — felkért arra, hogy az uj lótenyésztési szabályrendelet tárgyában kibocsátott földmivelésügyi miniszteri rendelet alkalmából intézzek indokolt felterjesztést földmivelésügyi -miniszter úrhoz, hogy járuljon hozzá, miszerint az alkotandó uj lótenyésztési szabályrendelettel a nemes vérü lótenyésztés támogatása mellett, a hidegvérű tenyésztés akadályai az egész vármegye területén megsziintettessenek. Ezen felterjesztésemet még február havában meg is tettem, földmivelésügyi minister elhatározása azonban ez ideig le nem érkezett. Lótenyésztésünk jelentőségének feltüntetésére közlöm a márczius hónapban foganatosított lóösszeirás eredményeként, hogy ez idő szerint vármegyénk területén 59,204 db. ló van összeírva. Az állategészségügyi viszonyok kielégitőek voltak, ragályos betegségek csak elvétve fordultak elő, nevezetesen sertésorbáncz 4, sertésvész 19 községben lépett fel. Lépfene esetek 12, veszettség 10, ivarszervi hólyagos kiütés három községben fordult elő. Aránylag gyakran, főleg a tavaszi haszonállatvizsgálatok alkalmával találtattak rühkóros lovak ; összesen 12 községben 27 ló betegedett meg rühkórban, nevezetesen Orda községben 2 ló, Nikla 2, Pusztakovácsi 5, Kadarkút 3, Hedrahely 3, Magyaregres 1, Szobb 4, Látrány 2, Zala 2, Rinyaszentkirály 1, Csököly 1 és Nagy- berény községben 1 ló. Takonykor miatt Büssü községben kettő, Szili és Bonnya községben 1—1 ló irtatott ki. A tavaszi haszonállatösszeirások február hó végén és márczius hó elején eszközöltettek, a haszonállatvizsgálatok pedig márczius hó első napjaiban vették kezdetüket és április hó 15-én nyertek befejezést. Tekintve, hogy a szarvasmarha-állomány is darabonként lett .megvizsgálva, az ezzel kapcsolatos nagyobbmérvü munka kellő elláthatása czéljából a haszonállatvizsgálatoknál a folyó évben a járási kir. állatorvosokon kívül a körállatorvosok is közreműködtek. A vizsgálatok — néhány község kivételével — rendben folytak le. A lépfene elleni védőoltások mindinkább terjednek és a tavaszi idő beálltával nagyban eszközöltetnek. Közbiztonsági viszonyaink az elmúlt évnegyedhez képest lényegesen nem vál
