Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1906. (25. évfolyam 1-51. szám)
1906-12-06 / 49. szám
49 sz. Somogyvármegyo Hivatalos Lapja. 509 8. ha valamely községi, kör- vagy aljegyző, illetve orvos, vagy állatorvos be^ számítható 40 évi szolgálati idő betöltése után nyugdíjaztatását önmaga kérelmezi. 11. §. Ha valamely rendes tag hivatalos eljárása közben szenvedett baleset, vagy járvány közben történt alkalmaztatása folytán válik szolgálatképtelenné, a mennyiben beszámítható szolgálati ideje még 10 évre nem terjedne is, ő, illetőleg özvegye és árvái ugyanazon ellátásban részesitendők, mintha már 10 évet szolgál- volna, ha pedig beszámítható szolgálati ideje a 10 évet meghaladja, az ellátás kit mondásánál szolgálati éveihez további 3 év számítandó. 12. §. A szolgálati idő azokra nézve, kik már 1875. évi január hó 1-től, illetve 1877. évi január 1-ső előtt szolgálatban álltak, ettől a naptól, egyébként pedig a hivatalba lépés, illetve eskütétel napjától számittatik, mégis az orvosokra és állatorvosokra nézve a lü-ik §-ban megállapitottt korlátozással. 13. §. A szolgálatnak megszakítás nélkülinek kell lennie, a megszakítás előtti idő nyugdíjazási vagy ellátási alapul nem szolgálhat. 14. §. Az évi nyugdíj 10 évi beszámítható szolgálat után az élvezett fizetésnek 40% ában állapittatik meg, amelyhez minden további szolgálati év után az élvezett fizetés és korpótléknak 2°/o-a járul, községi és körjegyzőknél a nyugdíj alapjául szolgáló fizetéshez a korpótlék is hozzászámítandó. 15. §. Az ellátásra, illetőleg nyugdíjazásra való igény végleg megszűnik : 1. Ha valamely községi-, kör-, vagy aljegyző, községi és körorvos, k^iségi vagy körállatorvos hivatalából fegyelmi utón, vagy bűncselekmény folytán bírói Ítélettel mozdittatott el; 2. ha40évi hivataloskodása előtt,munkaképes korában önmaga mondott le hivataláról. 16 §. Nyugdíjaztatásért a törvényhatósághoz kell folyamodni. A folyamodó főszolgabírói és vármegye főorvosi, járási vagy városi kerületi orvosi bizonyitvány- nyal tartozik igazolni azt, hogy a nyugdíjaztatásra jogosítva van. 17 §. A nyugdíjazás a fizetés megszűnte napjától veszi kezdetét s a nyugdíj havi előleges részletekben rendes nyugta mellett szolgáltaik ki. 18. §. Ha az ellátás feltétlenül a 10. §-ban megszabott körülmények előbb állanak be, mintsem az ellátásra igényt tartó tagok 5 évi beszámítható szolgálati idővel bírnának, az alap részére teljesített befizetéseik visszatérítésére igényt nem tarthatnak, ha azonban beszámítható szolgálati idejük az 5 évet meghaladja, befizetéseiket kamat nélkül visszakapják. Egyéb esetekben ezen befizetések minden vissz-, kereset nélkül az alap javára maradnak. 19. §. A jelen szabályrendelet értelmében nyugdíjra jogosított, községi, kör- és aljegyzők, illetve orvosok és állatorvosok özvegyei nyugdíjra tarthatnak igényt, ha az özvegyet az elhunyttal annak tényleges szolgálata idején, vagy még az előtt, törvényesen egybekelt, vele haláláig törvényes házasságban együtt élt és férje elhunyta alkalmával attól törvényesen elválva nem volt. 20. §. Az özvegyi ellátásra való igény azonban be nem áll: a) ha a házasság a férj nyugdíjazott állapotában köttetett, b) ha a házasságkötés alkalmával a féri, mint községi vagy körjegyző, alorvos, illetve állatorvos tényleg működött ugyan, de már 60 évet túlhaladta, c) ha a házasság a férj halálát okozó betegség tartama alatt köttetett és legalább egy évet törvényes házasságban nem éltek. 21. §. Az özvegyet ellátási összegként azon összeg fele illeti, mely a férjet elhalálozása alkalmával nyugdíjként illette volna, vagy amely nyugdijat a férj halálakor tényleg élvezett. Az özvegy özvegyi nyugdijából nemcsak gyermekeit, hanem férjének előbbi házasságából hátramaradt gyermekeit is eltartani köteles. 22. §. Az az özvegy, kinek férje 5 évi beszámítható szolgálat után halt el, azonban a nyugdíj képességhez szükséges 10 évet ki nem töltötte, a férje által befizetett nyugdijjárulókokat kamat nélkül visszakapja.
