Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1906. (25. évfolyam 1-51. szám)

1906-12-06 / 49. szám

510

Somogy vármegye Hivatalos Lapja.

49. sz.

23. §. Az özvegyi nyugdíj élvezete élethossziglan tart. Megszűnik azonban: végleg,

1. ha az özvegy a magyar állam polgára lenni megszűnik.

2. Ha az özvegy erkölcstelen életet folytat, vagy valamely büntetendő cselekményért hivatalvesztésre Ítéltetik, gyermekei azonban, ha különben a feltételek megvannak, ellátási igénnyel bírnak s szülők nélküli árváknak tekintendők,

3. ideiglenesen, ha ismét férjhez megy, házassága tartamára,

4. ha pedig az özvegy második férje halála után akár- ezen, akár más nyugdíjalapból ismét nyugdíj jogosultságot szerezne, ezen nyugdij-alapból csak azon többletre tarthat számot, illetve jogosult, mellyel az első férje után esedékes nyugdíj összege második férje után nyert nyugdíj összegét, felülmúlja.

24. §. Nyugdijképes, vagy nyugdíjas állapotban elhunyt rendes tag törvényes gyermekei neveltetési pótlékban részesittetnek, mely neveltetési pótlék az atya nyugdíj-illetményének negyedrészében állapittatik meg olyképen azonban, hogy a gyermekeknek járó neveltetési pótlék az özvegy nyugdijával együtt, a férjét elhalálozásakor illetett nyugdijösszeget meg nem haladja.

25. §. Az előző §-ban körülirt neveltetési pótlék mindkét nemen levő gyermekeknek 20 éves koráig jár.

26. §. A neveltetési pótlék azonban az árvák 20 éves kora előtt is megszűnik

1. ha a leány férjhez megy,

2. ha bármely nemen levő árva becstelenitő bűntett, vagy abban való részesség miatt jogerejü Ítélettel elitéltetik,

3. ha az árva magyar állampolgár lenni megszűnik.

27. §. Az özvegyi nyugdíjnak bármi okból való megszüntetése, vagy felfüggesztése a neveltetési pótlók élvezetét meg nem szünteti sem fel nem függeszti.

28. §. Azon gyermekek ellátási járulékát, kik hazai tanitó-intézetben iskolába járnak, vagy képző (vagy ipar) művészetet tanulnak, a választmány a 20 éves életkor elérte után, legfeljebb azonban a 24-ik életév betöltéséig meghagyhatja, ha jó előadásukat bizonyitvánnyal igazolják s az alap jövedelmei azt megengedik.

29. §. Elmebetegség, nyomorékság folytán fenforgó munkaképtelenség esetén az árvák 20-ik életévük betöltése után is részesitendők a részükre megállapított ellátásban.

30. §. A nyugdíj alap ügyeit a m. kir. belügyminiszter felügyelete és a 31-ik §-ban jelzett választmány véleményének meghallgatásával a törvényhatósági közgyűlés intézi; kivévén a 38. §-ban jelzett kölcsön-ügyeket.

31. §. A nyugdij-alap ügyeit a választmány készíti elő, melynek egyformán szavazatképes tagja az alispán, mint elnök és a tiszti főügyész, akadályoztatásuk esetén pedig törvényes helyettesük a főjegyző, illetve a tiszti alügyész és 24 választmányi tag, kiket a megyei közgyűlés 3 évre választ olykép, hogy fele rendes tagok sorából választandó. Ezek közül 8 jegyző, 3 orvos és 1 állatorvos legyen. Jegyzője az alispán által kirendelendő vármegyei aljegyző.

Az időközben elhalt, vagy leköszönt tagok helyett a legközelébbi törvényhatósági közgyűlésen uj tagok választandók.

32. §. A nyugdíj-választmány feladatát képezi:

1. Az ellátásért, vagy nyugdíjazásért folyamodók kérvényeinek, mégis a 10-ik §. értelmében hivatalból felmentettek és hozzá bejelentettek nyugdíjazásának s ellátási, illetve nyugdij-illetményeiknek, az alapszabályok értelmében való véleményezése.

2. Az ellátást, vagy nyugdijat élvezők által illetményeik kiszolgáltatására nézve emelt panaszok feletti véleményadás.

3. Minden ülésről rendes jegyzőkönyvet vezet. Nem egyhangú szavazásnál a szavazás a jegyzőkönyvbe névszerint, iktatandó be. Kívánatra a kisebbség véleménye is jegyzőkönyvbe veendő.

4. A választmány tagjai a nyugdíj-intézet körüli teendőkért semmiféle díjazásra igényt nem tarthatnak.

5. Megállapodásaihoz az elnökön kívül legalább 4 tag együttes jelenléte és ál