Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1904. (23. évfolyam 1-52. szám)

1904-10-13 / 41. szám

41. sz.

Somogy vármegye Hivatalos Lapja.

697

tősége állapítandó meg s ez esetben ugyanolyan eljárás követendő, mint a nem önjogu egyének illetőségének megállapításánál.

Az illetőség önjogú megszerzésének bizonyítékait az eljárást kezdeményező törvényhatóság szintén minden külön utasitás nélkül köteles beszerezni. Nevezetesen a községi pótadó-főkünyvi lapkivonatok minden oly községből, mely az illető ügyben érdekelve van, késedelem nélkül beszerzendők, s ha a községi terhekhez való hozzájárulás ily módon megállapítható nem volna, sürgős intézkedés teendő az iránt, hogy az illető községben a közmunkákról és egyéb személyes szolgáltatásokról vezetett lajstromok alapján hitelesen megállapittassék, vájjon az illető a község terheinek viseléséhez személyes szolgáltatások (községi közmunka, éjjeli őrség stb.) teljesítésével hozzájárult-e ?

Ha a tárgyalás során kétségtelenül megállapítható, hogy valamely egyén ön- jogólag illetőséget szerzett s a község az illetőség elismerését mégis megtagadná, az az illető község terhére mindig megállapítandó.

Ugyanily eljárás követendő oly esetekben is, midőn az illetőség sz 1886: XXII. t.-c. 5., 6., 7., 10. és ll.§-ai alapján ki nem deríthető, s az illető egyén a 16. §-ban felsorolt címek valamelyikén utaltatik valamely község kötelékébe.

Az eljárást gyakran lassítja egyes községek azon eljárása, hogy az egyszer már elismert illetőséget anélkül, hogy a fél viszonyaiban az illetőségre befolyással biró változás következett volna be, megtagadják. Ily esetekben a felsőbb hatóságnak saját hatáskörében meggyőződést kell szerezni arról, vájjon állott-e be időközben oly változás, mely az illetőség megtagadására alapos okul szolgálhat s ellenkező esetben az illetőség megállapításánál a község korábbi nyilatkozata veendő irányadóul.

Megjegyzendő, hogy a toloncozás, hadkötelezettség, közsegélyezés és közellátás, továbbá a gyámhatósági illetékesség megállapithatása okából folyamatba tett, valamint azon illetőségi ügyek, {melyeknek mielőbbi lebonyolítását köz- vagy fontos magánérdek követeli, sürgős természetűek s mint ilyenek sorson kívül intézendők el. Ezért a felterjesztésekben esetről-esetre röviden megemlítendő, hogy az illetőség megállapítása mi okból szükséges?

II. Az illetőségi ügyek tárgyalásánál gyakran tapasztalható helytelen és késedelmes eljárás másik főokául tekintendő, hogy a hatóságok a törvényeknek egyes, főleg a hatáskörre s a felebbviteli módozatokra vonatkozó rendelkezéseit félreértik, vagy figyelmen kívül hagyják.

E tekintetben különösen a következőkre figyelmeztetem a törvényhatóságot:

Az illetőségi ügyekben, mint az önkormányzat körébe tartozó községi ügyekben az 1886: XXlI. t.-c. rendelkezéséhez képest nemcsak kis- és nagyközségekben, hanem rendezett tanácsú városokban is a képviselőtestület van hivatva határozni.

Oly illetőségi ügyek, melyek két vagy több törvényhatóság között válnak vitássá, gyakran szabályszerű határozathozatal nélkül terjesztetnek fel eldöntés végett a vezetésem alatt álló belügyminisztériumhoz, azon feltevésben, hogy azok eldöntése szükségképen hatáskörömbe tartozik, Ez az eljárás nyilván téves, mert az 1886. XXII. t.-c. 18. §-ának azon rendelkezéséből, hogy „azon törvényhatóság alis-