Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1904. (23. évfolyam 1-52. szám)

1904-10-13 / 41. szám

698 Somogyvármegye Hivatalos Lapja. 41. sz. pártja, illetőleg polgármestere, melynél a tárgyalás megindittatott, azon esetben, ha az illetőséget a törvényhatóság egész területére megtagadandónák találja, a tárgya­lást folytatja“, továbbá ugyanezen §. utolsó bekezdésének azon rendelkezéséből, hogy „ha ily módon az illetőség egyik törvényhatóság kebelében sem mondatik ki, a tárgyalást kezdeményező alispán, illetőleg polgármester az ügyet eldöntés végett a belügyminiszterhez terjeszti fel“, határozottan következik, hogy az alispán illetőleg a város tanácsa ily esetekben is nemcsak határozhat, hanem köteles is határozni, s hogy csak az illetőséget megtagadó alispán, illetőleg tanácsi határozatok után válik szükségessé a belügyminiszter döntése. Ehhez képest hozzám csak két vagy több törvényhatóság közt ily módon vitássá vált illetőségi ügyek terjesztendők fel döntés végett s ily esetekben a kide­rített tényállás szabatos feltüntetésével és az akadályok pontos megjelölésével jelen­tés teendő arról, hogy a törvényhatóság az illetőséget saját hatáskörében miért nem állapíthatja meg ? Egyúttal az érdekelt törvényhatóságoknak az illetőség meg­tagadása tárgyában hozott véghatározatai vagy azokat pótló átiratai a kellő sor­rendben összeállított és iratjegyzékkel ellátott iratokhoz csatolandók. A felebbviteli szabályok téves alkalmazása főleg abban jelentkezik, hogy gyak­ran terjesztetik fel hozzám oly felülvizsgálati kérelem, melyet a községek a másod­fokú alispáni határozat ellen terjesztettek elő, továbbá hogy egyes közigazgatási bizottságok az általuk másod vagy harmadfokon hozott véghatározat ellen előter- jeäztett felebbezéseket fokozatos elbírálás végett hozzám terjesztik fel. Mindkét esetben téves a követett eljárás. Az 1901: XX. t.-c.-nek a felülvizs­gálatról rendelkező 3. §-a ugyanis azon ügyekre, melyeknek végsőfoku eldöntése a közigazgatási bíróság hatáskörébe tartozik, az idézett törvény 12. §-a értelmében ki nem terjedvén, illetőségi ügyekben, melyek végsőfoku elbírálását az 1896 : XXVI. t.-c. 24. §-a a közigazgatási bíróság elé utalja, felülvizsgálati kérelemnek nem lehet helye, hanem a másodfokú alispáni határozat ellen — feltéve, hogy ez az elsőfokú­tól eltér, vagy az illetőséget a járás egész területére megtagadta (1886: XXII. t.-c. 18. §.) — az 1876: VI. t.-c. 58. §-ához képest a közigazgatási bizottsághoz lehet felebbezéssel élni. A közigazgatási bizottságnak másod-, vagy harmadfokon hozott határozata ellen pedig az 1896 : XXVI. t.-c- már idézett 24. §-ához képest a közi­gazgatási bíróság előtti eljárásnak van helye. Elvárom, hogy a törvényhatóság az e rendeletemben foglaltak pontos követé­sére s azoknak a község és járási hatóságok általi betartására szigorúan gondot fog fordítani. Budapesten, 1904. évi szeptember hó 30-án, A miniszter helyett: Sándor s. k. államtitkár. 24824/1904. szám. Ezen belügyminiszteri körrendeletét valamennyi főszolgabíró (polgármester) úrral és községi eljárósággal — a hivatalos lap utján is — szigorú ahhoztartás végett közlöm. Kaposvár, 1904. október 11. Sárközy Béla s, k. alispán.

Next

/
Thumbnails
Contents