Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1904. (23. évfolyam 1-52. szám)
1904-08-11 / 32. szám
t 534 Somogy várul egye Hivatalos Lapja. 32. sz. A f. 1904. évi fősorozás a működési terv szerint f. évi május 24-től június 28-ig terjedő időben bevégeztetett, mindenütt rendben folyt le, az anyag elég jónak találtatott. A cs. és kir. 44. gyalogezred Budapesten elhelyezett zászlóaljai az itteni zászlóaljakkal együtt augusztus hó elejétől kezdve több mint egy hónapon át Kaposvárott és környékén fog ezredgyakorlatokat tartani. A honvéd gyalogság fő-harceszközének előmozdítása céljából a legénység dij- lövészetére jutalmazás céljaira a katona beszállásolási alapból 150 koronát utalványoztam, mely adományért a pécsi 19. honvédgyalogezred parancsnoka köszönetét fejezte ki. A kivándorlásra vonatkozólag a következőket hozom a tek. törvényhatósági bizottság tudomására: Gróf Széchenyi Imre ur a közigazgatási bizottságnak 1901. évi márczius hó 13-án tartott ülésén előterjesztést tett a kivándorlásra vonatkozólag, minek folytán 820/1901. sz. határozattal utasította a bizottság az összes főszolgabirákat, hogy a kivándorlók számát s a kivándorlás okait minden évről jelentsék be. Az elmúlt 1903. évről beérkezett kimutatások adatai szerint kivándoroltak: a kaposvári járásból a szigetvári „ a nagyatádi ,, a lengyeltóti „ a tabi ,, az igali „ és a barcsi 8 2 8 3 40 59 ,, 9-en, vagyis összesen 130 egyén. A csurgói és marczali főszolgabirák jelentései szerint járásukból kivándorlás nem történt. A legtöbben tehát az igali és tabi járásokból vándoroltak ki, amabból 59-en, emebből pedig 46-an. A kivándorlások csekély kivétellel Amerikába történtek s hogy mi okozta e kivándorlásokat melyek a most folyó évben még nagyobb számban történtek, ezt nagyrészt hamburgi és bécsi cégek csábitó felhívásainak lehet tulajdonítani. Ezek a cégek magyar nyelvet beszélő ügynököket alkalmaznak, a kik aztán nyomtatott leveleket, felhívásokat küldenek Magyarországba és csábitóbbnál-csábitóbb ajánlatokat tesznek. r A tett Ígéretek nagy része hazugság, a mely csak oda céloz, hogy az ottani viszonyokkal ismeretlen szegény sorsú magyar honosokat kicsábitsa, csekély vagyonából, pénzéből kifossza. Az az ágens, aki levelet ir, nyomtatványt küld, először is fizetést kap, azután kap százalékot a föld után, amit elad, s végül még az útiköltségből is részesül. Azzal biztatják a tapasztalatlanokat, hogy néhány forintért gazdagon termő földet kapnak, amikor aztán a földet megtekintik, kisül, hogy az semmit sem terem. Azt mondják, hogy olcsó pénzért felépitik a házat. A tény pedig az, hogy összeütnek egy nyomorult viskót, amit drága pénzen fizettetnek meg.
