Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1904. (23. évfolyam 1-52. szám)

1904-08-11 / 32. szám

32. sz.

Somogyvármegye Hivatalos Lapja.

535

Ritka eset az, hogy valaki hosszú évek során át, testet lelket ölő súlyos munkát végezve némi vagyont szerezni képes — legnagyobb részük csalódással, teljesen elszegényedve tér vissza, vagy pedig elpusztul a messze idegenben.

A magyar királyi belügyminiszter ur számos körrendeletét bocsátott ki már, melyek mind óva intenek a kivándorlástól, sőt a posta- és távirdahivatalok is utasítva vannak, hogy a postán érkező és kivándorlásra vonatkozó felhívásokat, hirdetményeket és egyéb nyomtatványokat figyelemmel kisérjék és a zárt levelek érkezéséről — midőn gyanítható, hogy ily felhívást, vagy nyomtatványt tartalmaznak — a címzett nevének, a kézbesítés napjának és a levél feladási helyének közlése mellett az illetékes főszolgabírót értesítsék.

Az ide vonatkozó körrendeletek már hivatali elődöm, úgy általam is mióta a tekintetes törvényhatósági bizottság kitüntető bizalmából állásomat elfoglaltam, a vármegyei hivatalos lap utján közzétételek.

Úgy látszik azonban, hogy a több rendbeli figyelmeztetés s a főszolgabíró urak odadó buzgó közreműködése mellett is, a kivándorlók száma évenkint nemhogy apadna, sőt egyre szaporodik.

Csupán a barcsi járást említem fel ezúttal, a honnan az elmúlt évben - mint már jeleztem — csak 9 egyén vándorolt ki, e folyó évben már tömegesen költöztek ki Amerikába.

E járásból ugyanis számosán folyamodtak külföldi útlevélért azok, akik Amerikába igyekeztek és éppen azok, akik a legjobb anyagi viszonyok között élnek.

így különösen Drávaszentmárton községben voltak sokan, akik a csábitó felhívásoknak engedve, idehaza eladva vagyonukat, kivándoroltak. Bár a főszolgabíró számos nyomtatványt elkoboztatott, a kivándorlást megakadályozni annál kevésbé lehetett, mert „Vörös csillag“ ügynökség útlevél nélkül is módot nyújt az illetőknek arra, hogy Bécsen át, — hol gyülekező helyük IV. Wiedner gürtel 20. szám alatt van — Antverpenen át New-Yorkba juthassanak. Sikerült ugyan a barcsi főszolgabíró urnák folyó évi február hóban az útlevél nélkül kivándorolni akarók egy részét Babócsán feltartóztatni, kiknél összesen 4563 korona 19 fillér készpénzt talált, melyet a visszautazásra szükségelt összeg kivételével az illető község bírójához visszaküldött azzal, hogy nekik visszaérkeztükkor adja át és őket állandó felügyelet alatt tartsa. Kitűnt ez alkalommal, hogy a Dráva vidékén többnyire horvát ajkú községekben egy ügynök járt, aki őket csábitotta és biztosította arról, hogy nem kell útlevél, sem más okmány, mert Bécsben az ügynökség gondja lesz az, hogy akadály nélkül utazhassanak Amerikába.

Az ide vonatkozó főszolgabírói jelentéseket azonnal felküldtem a magyar kir. belügyminiszter urnák, aki az 1903. évi IV. te. végrehajtásáról szóló 40000/1904. sz. körrendeletének 69- és 70. §-át kívánta alkalmazásba venni, melyekben a csábitó levelek lefoglalása és elkobzása iránt van intézkedés téve.

Ezekhez képest az összes főszolgabíró urakat és kaposvári polgármester urat megfelelőleg utasítottam is s egyszersmind közöltem velük amaz egyének neveit és lakását, akik a tengerentúli kivándorlók szállítására engedélyt nyertek.