Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1903. (22. évfolyam 2-53. szám)
1903-08-20 / 34. szám
azonban csak a vásár helyszínén és pedig a tényleges helyfoglalás után szedetik. 11. §. Minden beszedett helypénzért megfelelő czédula adatik. Az ellenőrzés lehető pontos eszközlése czéljából Ujítidcn hely pénzjegyen, a bc!ypénz»zcdű neve és a fizetett helypénz összege és a kiadási vagyis a vásári nap kelte kell, hogy feltüntetve legyen. A kelettel ellátott jegyek más vásárkor nem adhatók ki mint amelyre szólnak. Az a lielypéu£»zedő. aki a fennálló helypénz- szedési tariffában megállapított helypénzeknél magasabb összeget követel, a jogosulatlanul szedett többlet visszatérítésén felQI 20 koronáig ismétlés esetén 5O koronáig terjedhető pénzbírsággal sújtható. A helypénzszedésre jogosított által alkalmazott * ez ü'ető község elöljáróságánál bejelentendő megbízott iiyenemil visszaéléseiért a helypénz- szedésére jogosított felelős s a kiszabott pénzbírság is utóbbit teheti, az e szakasz alapján kiszabott pénzbírság ama község szegényalapját illeti, amelyben a visszaélés elkövettetett. 12. §. A helypénzezédulák az ellenőrző közegek felszólítására felmutatandók. A czédula hiánya a helypénz újból va^ó megfizetését vonj? maga után. *3- §■ Díjazás mellett csak olyanok gyakorolhatják az alkuszi Üzlet közvetítést, kik arra iparhatósági iga;olványnyai bírnak, helyben vannak megadóztatva s egyebekben az 1876. évi XXXVII. t.-czikknek az alkuszokra vonatkozó rendelkezéseinek megfelelnek. 14. §. Ha & vevő valamely megalkudott átüt más készletével összekever vagy ráöntet, az árunak sem mennyisége, sem minősége ellen kifogást többé nem tehet, ha pedig a megalkudott árut a piaczról vagy vásárról elviteti, vagy ha az árut saját vagy másnak lakásán vagy raktáraiban elkülöníteti helyen kiönteti, csupán a mennyiség ellen tehető kifogás. 16. §. Az adó-vevők üzleti érintkezéseiből eredő sérelmeknek az illető felek által a vásér színhelyén való nyilvános és lármás elintézése szigorúan tiltatik. 16. §. A vásáron minden adás-vevés a fennálló törvény értelmében csak a méte mérték szerint történhetik. A vásáron talált minden más mérték elko- boztatik. IT §. Az adás-vevésnek az illető felek által való ellenőriztetése czéljából a község házánál levő hatósági mérő készülékek díjtalanul használtathatnak, kivéve mégis a gabona és kocsi mázsát, melynek használatáért a megállapított dijak fizetendők. 18. §. A rabonakocsik a vásártér kijelölt helyén lehetőség szerint egyenes vonalban helyezendók el, úgy azonban, hogy az első sorok a búzával rakottak, a hátulsó sorokba egyéb gabona nemüekkel rakottak jönnek. Vegyes gabonával rakott szekér tulajdonosoknak szabadságában áll bármely sorba állhatni. Az utczákban és gabonaeledásra ki nem jelölt tereken gabonát eladni és venni tilos. 19. §. Minden gabona csak métermérték szerint adható el, melyhaz képest az ár meghatározása 100 kgr.-ként történik. 20 §. Az egyes zsákok súlya (tara) kölcsönös megegyezéssel előlegesen megállapítandó. Ha ez nem történt volna, akkor minden «rárez állapotban lövő zsák darabonkint I kg.-mal számittatik. 21. §. A Iemérést az eladó akár a községi mérlegen, akár pedig a vevőén eszközölteti. Ha a merie- gezés a községi mérlegen történt, akkor vevő köteles az illető mázsáló közeg által kiállított mázsáló cédulán kitüntetett súlyt, mégis a zsáksuly leszámításával átvenni. 22. §. Ha a mérlegezés a vevő mérlegén szán dékoltatik, akkor csak az esetben engedtetik meg, ha vevő szabály-zeriien szerkesztett és hitelesített mérleggel és hozzá való sulyokkal bir. Az ilyen mérlegeD kiemelhető mérleg vasty mozgékony egyenlítő alkalmazása szigorúan tiltalik s ily magánmérlegeknél a normális nagyságú hid alkalmazása is megkövetel- tetik. Egyáltalában az ily magánmérlegeknek minden tekintetben oly szerkezettel kell bírni, hogy azokon semmiféle visszaélés ne történhessék. 23. § Ha az eladónak a vevő mérlegén eszközölt felmérésnél aggálya merülne fel, jogában áll a felmérést hatóságilag eszközöltetni, mely esetben a mérlegezés költségét a hibás föl tartozik viselni. Aki a métermértéket illető szabályokat megszegi, az 1879. évi XL. t -cs. 136. § a értelmében büntettetik. 24. § Jelen szabályrendelet h&tározmányai ellen vétők kihágást követnek el, mely kihágások a köz- igazgatási hatóságok előtti eljárás tárgyát képezik és az 188O. évi 38547. sz. belügyminiszteri szabályrendeletben körülirt eljárás mellett 2 koronától iOO koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, behajthatatlanság esetén megfelelő elzárással büntetendők. A befolyt pénzbüntetés ama vásártartó község szegényalapját ille— tendi. hol a kihágás elkövettetett. 25. § E vásári szabályrendelet végrehajtása, illetve foganatosításának ellenőrzése a községi elöljáróságok s a csendőrség, illetőleg a járási hatóságok kötelmét képezi. Kelt Somogyvármegye törvényhatósági bizottságának Kaposvárott, 1903. évi aug. hó 3-án folytatva tartott évnegyedes közgyűléséből. Maár, alispán. Somogyvármegye törvényhatósági' bizottsága Által Kaposvárott, 1903. évi augusztus hó 9-áu folytatva tartott évnegyedes közgyü'és jegyzökönyvények kivonata. 352. kgysz. 15460. Földmivelésügyi ministeri leirat a szarvasmarha és sertéstenyésztésről szóló 129. sz. vármegyei szabály- rendelet jóváhagyása tárgyában. Tudomásul vétetvén ezen jóváhagyott, szabály- rendelet valamennyi főszolgabíró (polgármester) úrral és községi elüljáróságokkal a vármegyei hivatalos lap utján kihirdetés végett közöltetik szzal, hogy az a hivatalos lapban való megjelenésétől számított 3O nap múlva lép életbe. Kmft. Kiadta : PETE, vm. aljegyző. 362. kgyszhoz. 16460. 129. kgysz. 4777. I9O2.' Szabályrendelet a szarvasmarha és sertés tenyésztésről. 1. §. Somogyvármegye területén a községek illetve a a telki birtokosság és azon magán egyének tulajdonát képező bikák és kanok, akik azokat saját gazdaságukon kívül mások állatainál is tenyésztésre használják, évenkint megvizsgáltatnak. Minden község, illetve a telki birtokosság és mindazon apaállattulajdonos, aki apaállatait köztenyésztési czólra is szándékozik használni, köteles as
