Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1903. (22. évfolyam 2-53. szám)

1903-08-20 / 34. szám

egy éves kort betöltött bikáit és a féléves kort betöltött kanjait évenként Október hó 1-ső napjáig sz azután beszerzetteket azonnal a járási főssolgabiróknak (polgármester) bejelenteni.

2. §. A vármegye területe az 1894. évi földmi- velésögyi miniszteri rendelet 24. § ának 1) pontja értelmében a piros-tarka szarvasmarha fajták tenyész- keröletébe tartozik.

Mindazonáltal köztenyésztésre magyar fajta tenyészbika is használható, ha az érdekeli községek ily iránybani kérelmének a járási mezőgazdasági bizottság helyt adott.

Köztenyésztésben egy csordában több fajta bikát használni nem szabad, ha egy községnek nyugoti és magyar fajta tpnyész bikája van, úgy azok csak elkülönítet' csordákban legeltethetek.

3. § Mmden községben 50—60 tehénre egy tenyészbika, 3O—4O koczára egy kan, kell, hogy essék.

Ha valamely községben a kellő számá apaállat nincs meg, a hiányzók beszerzéséről az 1894. évi' XII. t.-cz 25. §. értelmében a község vagy telki birtokosság, tlletve a járási mezőgazdasági bizottság közreműködése mellett hivatalból a járási főszolgabíró gondoskodik.

4• § Az apaállatoknak a járási mezőgazgasági bizottság küldöttsége által való megvizsgálása évenként őszszel történik s legkésőbben január hó végéig befejezendő.

A vizsgálatnak községek szerinti sorrendjét, — mely költségkímélés czéljából körutszerü legyen — a bizottság elnöke állapítja meg s erről a községeket, valamint a kerületi állattenyésztési felügyelőt értesíti.

A község elüljárőság köteles intézkedni, az iránt, hogy a községben levő és vizsgálat alá eső apaállatok a kitűzött határidőben a b'zottság elé vezettessenek.

5. § A járási mezőgazdaxági bizottságnak az apaállatok megvizsgálásával megbízott küldöttsége az elnökön kívül a járási m. kir. állatorvosból és egy áz állattenyésztésben jártas gazdából kell, hogy áljon.

A küldörtség elnöke a járási főszolgabíró vagy hivatali helyettese.

Ha a járás nagy s több kü’dőttségnek kell működni, azon küldöttségek elnökeit, melyeknél az elnöki tisztet á főszolgabíró vagy hivatali helyettese nem teljesítheti a főszolgabíró jelöli ki.

6. §. A vizsgálat a tenyésztésre alkalmazandó apaállatnak testalkatára, öröklő, vagy olyan hibáira, melyek tenyésztésre alkalmatlanná teszik, — korára, egészségére és fajtájára terjed ki.

Öröklő hibákkal bíró s a fajtajellegnek meg nem felelő állatok a tenyésztésből kizárandók

A vizsgálatnál vezérfonalként a földmiv. minister 1894. évi 48OOO. számú rendeletének a) melléklete szolgál.

7. §. Azon apaállatokról, melyek tenyésztésre alkalmasaknak találtattak, a biznttság következő minta szerinti bélyegmentes tenyészigazolványt állít ki :

Igazolvány.

kOnig birtok*« . nemű--------------számú______________fajtájú__________ át

az apaállat vizsgáló bizottság az 190

____Óvl tenyésztési évadra tenyésztésre alkalmasnak találta. A (bika,

kan, kos) bélyege, különös ismertető jelei

___________

(P, H)

a vizsgáló bizottság aloOka!

tagsk.

8. §. A vizsgáló bizottság azt is megvizsgálni tartozik, bogy a községekben van-e a jelen szabályrendelet 3. §-ának megfelelő számú apaállat. Ha nlnas az idézett szakasz értelmében jár el.

9. §. A bizottság az apaállat kiheréltetését elrendelni, illetve azt a tulajdonos költségére foganatosíttatni tartozik, ha :

í) a tenyésztésből kizárt apaállat tenyésztésre használtatott;

2) ha aiapos ok van annak vélelmezésére, hogy az illető apaállat tenyésztésre való használata máskép meg nem akadályozható

10. §. A bizotlságnak a tenyésztőből való kizárás vagy a kiheréltetés iránt hozott batároza'a ellen a vármegye alispánjához bhet fellebbezni. A vármegye alispánja esetiől-esetre felszólít a vármegyei mezőgazdasági bizottságból öl tagot és a törvényhatósági m. kir. állatorvost a felülvizsgálat megtartására, mely bizottság vélaményének meghallgatásával hozzaj meg határozatát,

Az alispán határozatának meghozataláig az illető apaállatot tenyésztésre használni nem lehet.

A járási mezőgazdasági bizottságban részlett tagok a felülvizsgáló bizottságban nem működhetnek.

11. § Ha a felülvizsgált apaállat másodfokulagf tenyésztésre alkalmasnak jelentetik ki, a tenyésziga- zolványt a vármegye alispánja állítja ki.

12. §. Az évi rendes vizsgálatok költségeinek fedezésere az apaállattulajdonosok minden megvizsgált bika után 3 kor minden kan után 3O fillér vizsgálati dijat^ valamint, minden egyes igazolvány kiállításáért 1 kor. dijat tarkónak fizetni.

Amennyiben az apaállat tulajdonos a bizottság határozatát sérelmesnek tartja, az ellen fellebbezéssel élhet, mely esetben azonnal felülvizsgálati dij czimen apaállatonként 10—10 K-t köteles lefizetni.

Ezen dijak a létesítendő vármegyei állattenyésztési alap javára esnek s azokat, a főszolgabírók szedik és szállítják be.

A vizsgáló bizottságban résztvett vármegyei és állami tisztviselők rendes illetményeiket a közsOlgá- latban nem álló bizottsági tagok podig 4 kor. napi- dijat és egyenként 2O fillér kilométer pénzt számíthatnak fel.

A felülvizsgálatokban részt vett bizottsági tagok a törvényhatósági m. kir. állatorvoson kívül, működésűkért nem dijaztatnak.

Az utiszámlák a vármegye alispánjához terjesz- tendők be, ki azokat a vármegyoi állattenyésztési alap terhére érvényesíti és összegét folyósítja.

t3 § A tenyésztésre használni kívánt apaállat megvizsgálásának, a 4. §-ban megállapított rendes vizsgálati időn kívül' is van helye.

Aki azonban apaállatait ezen rendes vizsgálati időn kivül óhajija megvizsgáltatni, az eljárás összes költségeit viselni tartozik.

l4. §. Községek csakis tenyészigazolványnyal eilátott bikákat és kanokat vehetnek, melyek azon évben, melyre az igazolvány szól, újabban meg nem vizsgálandók, azonban az igazolványok nyilvántartásba vétel czéljából a főszolgabírónak azonnal bemutatandók.

Idegen vármegyében kiállított igazolványok So- mogyvármegye területén érvényességüket vesztik.

IÖ. §. A főszolgabírók a megvizsgált bikák és kanokról, valamint a 7. és XI. §-a értelmében, kiállított tenyészigazolványokról pontos jegyzéket vezetnek a annak másolati példányát évenként február hó folyamán a vármegye alispánjához ’beterjesztik ; a jegyzék megfelelő kivonatát pedig a községi elöljáróságokkal is közlik.

Az időközi változásokról mindezeket szintén haladéktalanul értesítik.