Megyei Hiradó 1882. (1. évfolyam 1-47. szám)
1882-04-09 / 9. szám
I 1-scTévfolyani, Kaposvár, Vasárnap, április 9, 9. szám. /---------------------------------E lőfizetési föltételek: Egy évre ..........................4 frt. F élévre................................2 frt. N egyedévre .... 1 frt. A lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések a szerkesztőséghez (sétatér-utcza saját ház.) Az előfizetési, hirdetési pénzek főutcza 9. sz. Inselt ház, A kiadó-hivatalt illető rec- lamácziók és egyéb levelezések Hágelman Károly könyvkereskedésébe küldendők. Közigazgatási, törvénykezési és közgazdasági hetilap. Hivatalos hirdetések: Egész 100 szóig 1-szer 2 frt. 100 szóig 2-szer 2 frt 50. 100 szóig 3-szór 4 fit. 200 szóig 1- szer 3 frt. 200 szóig 2-szer 5 frt. 200 szóig 3-szor 7 frt. 300 szóig 1-szer 4 frt. 300 szóig 2- szer 7 frt. 300 szóig 3-szor 10 frt. 400 szóig 1-szer 6 frt. 400 szóig 2-szer 8 frt. 400 szóig 3- szor 12 frt. Még 400 szón is felyiil minden szó 1 kr. Magánhirdetések : alku szerint. \ 1 hirdetés bélyegdija 30 kr. Nyilttár soronként 8 kr. / A megyei törvényhatóság, a kaposvári kir. törvényszék, a megyei kir. járásbiróságok, a kir. adófelügyelőség, a kir. tanfelügyeiőség közlönye. BrTT.aglpMnn "«.-a ------t=~ - ■ - ....... —1 « -"i ít , in........, .................“ H IVATALOS KÉSZ. A megyei törvényhatóság. Somogymogye törvényhatósági bizottsága által 1882. évi február hó 6-án folytatva Kaposvárott tartott évnegyedes közgyűlés jegyzőkönyvének kivonata. 25. szám. Az állandó választmány véleményes javallata mellett bemutatja gróf Károlyi Gyulának, mint a magyar szent korona országos vörös kereszt egylete elnökének megkeresését az egylet javára leendő alapítvány és általában ezen emberbaráti ügy buzgó támagatása iránt. Ennek kapcsán olvastatott Pest-Pilis-Solt-Kis- ; kun vármegye átirata, mellyel ezen ügyben hozott határozatát, hason szellemű határozás végett közli. Az állandó választmány javallata elfogadtatván, — tekintve azon nagy fontosságú, s több oldalú üdvös tevékenységet, melyet a vörös- kereszt egylet a szenvedő emberiség nyomorának enyhítésére úgy béke. valamint és kívánóképpen háború idejében kifejteni hivatva van, a mozgo- sitott katonák családja segélyezése czimén befolyt, s a vármegye gyümölcsöző kezelése alatt álló alapból 250 frtnyi alapítványi összeg az egylet javára megszavaztatik, s ezen határozat jóváhagyás végett, nagyméltóságu m. kir. belügy- minister úrhoz felterjesztetni rendeltetik. Egyszersmind felhatalmaztatik alispán úr, hogy a jóváhagyás beérkeztekor a megszavazott összegnek ki utalványozása, és rendeltetési helyére leendő eljuttatása iránt a törvényhatósági közgyűlés nevében saját hatáskörében intézkedjék. Másfelöl az egyleti elnök lelkes megkeresésének közlése mellett felhivatnak a vármegye összes községei hogy tekintettel a vöröskereszt egylet magasztos czéljaira, az egy forintot, illetőleg tehetségükhöz képest fizető évdijas tagjai közé lépjenek be, költségvetésükbe ezen összeget vegyék fel, mely csekély összeg rájuk nézve bizonyára megterhelő nem leend, de az egylet alaptőkéjének ekkénti gyarapítása veszély idején kedves fiaik, édes gyermekeik gongos ápoltatásában bőven meghozandja gyümölcsét. Végül szolgabiró és kaposvári polgármester urak utasitatnak hogy az emberbaráti egylet magasztos eszméjét a lakóssággal megértetvén annak pártolását telhetőleg terjesszék. — Kmf. Kiadta GABSOVITS KÁROLY, első aljegyző. Mélyen tisztelt közgyűlés! Korunk egyik jellemző vonása, hogy a szenvedő emberiség nyomorát tőle telhetőleg enyhitni igyekszik. Ez képezi a törvényhozások egyik legnemesebb feladatát, ez foglalkoztatja az autonom megyék és községek intéző testületéit; és hogy a czivilizáczió e legszebb vonását mindenütt érvényesítse, a hol a törvényhozás, a megyék és községek e nemű intézkedéseiben hézagot talál, gondoskodik arról is, hogy e hézag társadalmi szövetkezetek utján hetöltessék. Ily hézag mutatkozott a háborúban megsebesülő harczosok ápolása körűi: nem azért, mintha az állam- hatalmak e nagy kötelességet teljesíteni elmulasztották volna, hanem mivel a tudomány haladásával fokozatosan fejlődő hadi szerek nagyobb rombolása folytán egyrészt, másrészt pedig azon körülménynél fogva, hogy az általános védkőtelezettség beliozása és a közlekedési eszközök tökéletesítése folytán nagyobb hadtömegek állanak egymással harczban, — oly nagy számú sebesülések fordulnak elő, melyeket kellő ápolásba venni a hadseregek keretében álló katonai egészségügyi osztályok teljesen elégtelenek. E baj két módon volt enyhitő: vagy az által, hogy a fokozottabb gondozás is az államhatalomra bízassák, — vagy hogy a gondozásban az államhatalommal maga az egész társodaiom osztozkodjék. Az első mód sehol sem talált viszhangra; nemcsak azért, mert ez esetben az államköltségeket kellett volna tetemesen szaporítani, de főleg azért sem, mert az államhatalomnak háború esetén a betegápolás körül nyújtott segedelme a humanismus követeimé nyei szerint kieligitőnek nem találtatott. E vélemény megalkotásához sokat szolgáltatott azon körülmény, hogy időközben az általános védkö- telezettség elve mindenütt életbe lépett, — mi által a hadseregek sokkal szorosabb kötelékbe léptek a polgári elemhez, mint voltak az előtt. Régente ugyanis a hadsereget megszokták úgy tekinteni, mint egy a polgári elemtől teljesen elkülönített osztályt, mely minden viszonylatban, békében úgy mint háborúban, kizárólag az államhatalomra gravitált. E felfogás, hogy ne mondjam bizonyos mérvű közöny csakis akkor kezdett a közelebbi érdeklődésnek tért engedni, a midőn az általános védköte- lezettség a hadsereg keretébe vonta minden egyes család azon férfi tagjait, kik a hadkötelezettségi évekbe estek. Ez időponttól kezdve a családok összege, vagyis az egész társodaiom azon gyengéd gondossággal, mely a családi élet egyik jellemző vonása, kezdte a hadsereg körébe távozott gyermekeinek, tehát a katonáknak sorsát vizsgálat alá venni; és azt találta, hogy háború esetén megsebesülő fiai elégséges ápolásban nem részesülnek, nem különösen olyanban, minőt a szerető család szokott ápolást igénylő tagjainak nyújtani. Ezen meggyőződés átalánossá válta adta létokát a veres-kereszt segélyegyletnek, melyek a genfi nemzetközi egyezmény alapelveire fektetve működésüket, czélúl tűzték ki: a háborúban megsebesült vagy megbetegedett harczosok ápolását társodalmi utón létesíteni, és ezzel az államnak idevágó kötelességszerü gondozását kiegészíteni. Hogy e szövetkezetek a gyakorlati életben mily óriási szolgálótokat tettek, annak igazolására elégséges a legutóbbi franczia-német hadjáratra visszaemlékezni, és az erről kiadott hivatalos jelentésekbe egy futó tekintetet vetni, melyek szerint számos ezerre megy azon sebesültek száma, kik életben maradásukat kizárólag e segélyegyletek áldásos működésének köszönik. Hazánkban eddig hasonczélú egylet országosan szervezve nem volt. Az egyesült magyar országos se- gélyző nőegylet ugyanis, mely néhány lelkes urhölgy kezdeményezésének köszönte keletkezését, és páratlan buzgalmának szép elterjedését, — országosan szervezettnek nem volt tekinthető; mert keletkezésétől fogva egyes ügybuzgó emberbarátok támogatásában részesülvén csupáD, néhány kivétel eltudásával, nélkülözni volt kénytelen leghathatósabb támoszát: a közhatóságokét, a mi nélkül úgy továbbterjedésében, valamint alapszorvezetében hiányt szenvedett. E hiányt kívánta pótolni Felséges Urunk, midőn múlt évi deczember 5-én kelt legmagasb kéziratában a veres-kereszt segély-egyletnek a magyar szent korona összes országaiban való országos szervezését kezdeményezte, s ennek foganatosításával igénytelen személyemet megbizni méltóztatott. Számos kitűnőség közreműködésével sikerült azóta az egylet idezárt alapszabályait, és ezek alapján a Budapesten f. é. május 17-én tartott közgyűlésen magát az Ő Felsége Koronás Királyunk és Felséges Királyasszonyunk védnöksége alatt álló egyletet is mint anyaegyletet 490 alapitó, 456 rendes 10 forintos, 1604 évi egy forintos, és 228 rendkívüli, vagyis összesen 2788 taggal és eddig 74,557 frt. alapítvánnyal megalkotni, és ezzel, illetve a volt magyar országos se- gélyző nőegylet egyesülése folytán ennek tagjait és vagyonát is hozzászámítva: 1161 alapitó. 1589 rendes 10 frtos, 24,518 évi egy és több forintos és 4646 rendkívüli, vagyis összesen 31,914 taggal 153,675 frt 27 kr. a központban kezelt alapítvánnyal az egylet alapját megvetni. A mélyen tisztelt közgyűlés nagyérdemű tagjai méltóztatnak belátni, hogy ez csak szerény kezdet, mert hiszen hogy az egylet fennvázoltam magasztos czélját elérhesse, ahoz nagy eszközökkel is kell rendelkeznie, és az egylet messzeható rendeltetésének csak úgy képes fegfelelni, ha támogatói, közreműködői közé sorozza a társadalom mindazon tagját, ki az alapszabályok 5-ik §-ában meghatározott segélyezésre vagyoni viszonyainál fogva képesített, — vagyis hogy a művelt nyugati államok példáját idézzem, ha a nagyblr*
