Megyei Hiradó 1882. (1. évfolyam 1-47. szám)
1882-04-09 / 9. szám
tokostól kezdve a telkes gazdáig, a nagyiparos, nagy- j kereskedő és gyárostól a kisiparos és kiskereskedőig, a nagy tőketulajdonostól a szellemi tőkéből élő egyénekig a társadalom minden egyes tagját, valamint a nyereményre alakult különféle egyleteket is keblébe vette, mert hiszen kótségbevonkatlan, hogy a telkes gazda, a kisiparos és kiskereskedő közelállói javára ép oly könnyen nélkülözhet évenkint egy forintot, mint a hogy megadhatja a jobbmódu egyén az egyszer-min- denkorra szóló 10 frtnyi rendes tagsági díjat, vagy a szintén egyszer-mindenkorra szóló 20 frtnyi alapítványi összeget; valamint kétségtelen az is, hogy a nagy vagyontól a könyörületes czél nagyobb adományt igényel. Alig férhet ezek után kétely ahoz, hogy a veres-kereszt segély-egylet országos szervezése oly feladat, melynek létesítése mindnyájunk hazafiui és emberbaráti kötelessége, és e szervezésben a leghatha- tósabb és egyedül sikert Ígérő támasz a mélyen tisztelt Közgyűlés, mely mint a felügyelete alatt álló terület szellemi, erkölcsi és vagyoni központja, nagy tekintélyénél fogva irányt ad ott lakó polgártársainak gondolkozásmódjának, befoly cselekedetökre, és hatáskörénél törvényadta jogánál fogva kihalt a felügyelete alatti terület minden kis részére. Sokkal több tisztelettel viseltetem a mélyen tisztelt Közgyűlés minden egyes nagyérdemű tagjának hazafisága és emberbaráti érzülete iránt, hogysem szükségesnek találnám, a fent előadottak után, az egylet meleg támogatását újabb érvekkel is ajánlani; e helyütt csupán egy körülményt legyen szabad megérintenem, mely hivatva van nálunk a még nem eléggé ismert veres-kereszt segély-egylet valódi czélját és tevékenységét kellő világításba helyezni. Meglehetős elterjedt azon nézet, hogy a veres-kereszt egylet csupán háború esetén és csakis a katonaság érdekében van hivatva működni, s mint ilyenről, elégségesnek tartják, ha a polgárok adakozását háború esetén veszi igénybe, béke idején tehát a segély- gyűjtés és szervezkedés munkáját fölöslegesnek, vagy legalább is időelőttinek tekintik. Téves e nézet úgy alapjában, mint következtetéseiben. Mert igaz ugyan, hogy az egylet főczélja a háborúban megsebesült harczosok ápolása, de hogy e nagy feladatnak szükség esetén megfelelhessen, elrna- radhatlan kellék, hogy e czélra a béke idején szervezkedjék ; mert ha feltételezhető is, hogy sebkötő anyagok s egyébb eféle szerek háború esetén gyűjtés utján beszerezhetőK, kórházak felállítása, betegápolónők ki- képeztotése, önkéntes csapatok szervezése, betegszálitó vonatok, hajók és kocsik beszerzése csakis hosszú időn át, tehát a béke idején létesíthetők, valamint az ezekhez szükséges pénzösszegek is polgártársaink szertelen megterheltetése nélkül nem egyszerre, hanem parányi részletekben, de folytonos gyűjtés által állíthatók elő, s épen e körülmény adja észszerű magyarázatát annak, hogy alapszabályaink ö-ik §-a a tagsági dijat csak évi egy forintra határozta. De téves az egylet valódi czélja iránti ama nézet is, mintha az egylet csakis háború esetén és csupán a katonaság érdekében volna hivatva tevékenységet kifejteni, — mert az alapszabályok 4-ik §-a szerint egyletünk feladatává tettük jótékony működését állandósítani vagyis a béke idejére is kiterjeszteni. A haza külömböző részeiben felállítandó kórházaink béke idején nem a katonák, hanem segélyre szoruló polgártársainknak fognak menhelyül szolgálni, az -egyletnek betegápolásra kiképzett női béke idején szintén a családok egyik legszebb, de legsúlyosabb feladatát, a betegek ápolását lesznek hivatva teljesíteni ; — másrészt rendkívüli szerencsétlenségek, mint árvíz, tűzvész, Ínség, vagy járvány esetében az egylet feladata a szükölködők segélyezése. Ne adja az ég, hogy annyi csapás után még újabb csapás érje nemzetünket! de ha ily baj mégis ellátogat, nagyobb megnyugvással nézhetünk azzal szembe, mert tudjuk, hogy segélyezésére siet egy országosan szervezett egylet segédeszközeivel és apránként gyűjtött filléreivel, melyek azonban, épen az országos szervezés és folytonos gyűjtés folytán, nagy összeget képviselhetnek, és újabb gyűjtéseket eszközölhet a szükölködők felsegélésére. Hogy mire képes egy ily egylet közveszély esetén, legyen szabad a szegedi gyásznapokra hivatkoznom, a midőn a volt magyar országos segélyző nőegylet 30,000 forintnál többet fordított segélyzésére, ás azonnal működési tért foglalt mindazon helyeken: népiskolák, bölcsőde, gyermekkert, kórház, közélelmezés és a közruháztatás terén, melyeken a szerencsét lenség folytán megbénult hatósági köztevékenység működni megszűnt. Mind ezek szives méltatását azon tiszteletteljes kérelemmel ajánlom a mélyen tisztelt Közgyűlésnek, meltóztassék határozatilag kimondani: hogy a magyar szent korona országai veres-kereszt egylete iránt a Közgyűlés kiválló érdekkel viseltetik, annak mint hazafias és emberbaráti magasztos czélokra törekvő egyletnek a Közgyűlés felügyelete alatt álló területen való minél átalánosabb elterjedését ^kívánatosnak és üdvösnek tekinti, e czélból míg maga a Közgyűlés is az egylet javára alapítványt tesz, egy nagyobb számú bizottságot küld ki kebeléből azon utasítással, hogy e bizottság az egyletnek Budapesten székelő központi választmányával érintkezésbe téve magát, egyrészt a megyei, vidéki, és illetve városi választmányok, másrészt a fiókegyletek szervezését a Közgyűlés nevében és megbízásából foganatosítsa. A midőn a mélyen tisztelt Közgyűlést a nemes emberbaráti ügy buzgó támogatására ismételten felkérni szerencsém volna, megragadom ez alkalmat, hogy kiválló mély tiszteletemnek őszinte kifejezést adjak. Budapesten, 1881. november hó 10-én. Gróf KÁROLYI GYULA, 8. sz. Rendőri körözvények. 3359. Marcsinké Vendel görgotegi lakós, a visontai jegyzőség által f. évi februárban 292. jegyzői és 1024. f. sz. alatt egy db. 1 ^ éves, kékes szőrű, 5|84. bélyeggel ellátott üszőről kiállított marhalevelét február hó 24-én a község határában elvesztette. — Megsemmisítendő. 3393. Folyó évi márczius 24-én a tara- nyi határban egy db. 6 éves, kékes szőrű, fen- álló szarvú, jobb szarván 8. számmal ellátott fejős tehén bitangságba találtatott. — Körözendő. 3410. Kránicz Ferencz zamárdi illetőségű egyón, a tabi járás szolgabirája által f. évben 21. sz. alatt kiadott c&elédkönyvét bizonytalan időben és helyen elvesztette. — Megsemmisítendő. 3493. Jakab Vendel varjaskóri lakósnak, t. évi márczius 27-ón Marczaliban tartott országos vásárból egy db. 6 *|a éves, fehér szőrű, pörge jobbszarván 66|S bélyeggel ellátott tehene elszaladt s az idő óta elől nem került, — Körözendő. , , CSÉPÁN ANTAL, alispán. Igazságszolgáltatás. jegyzéke Fodor Géza kir. törvényszéki bíró által az 1882. év ápril hó 3-ik napján tartandó nyilvános ülésben előadásra elkészített pereknek, 4627. Szemnecz János felperesnek Somogy me- 88Í. gye árvaszéke és társa eleni számadási pere. 4805. Krausz Lipót felperesnek Csolik Józzef és 881. társa ellen ingatlan tulajdonjoga iránt. 4806. Csolik József és társa felpereseknek Krausz 881. Lipót és társai alperesek ellen ingatlanok birtokjoga iránt. 5142. Kanyar Jánosné felperesnek Katona József 88Í. és társai alperesek ellen birtokkiadás és kölcsönszerződés érvénytelenítése iránt. 5390. Maretits József felperesnek Goldsmidt Ig881. nácz alperes ellen 500 frt. és járulékai iránt. 5464. Boós Sándor felperesnek Mák János és neje 881. alperesek ellen ingatlan birtok kiadása iránt. 10904. Szűcs Ilona és társa felpereseknek Vogro- tkvi. 881. nils Boldizsár alperesek ellen zálogjog törlés iránt. 15168. Kovács ifjú József felperesnek Kovács Ist- tkvi. 881. ván alperes ellen tkönyv kiigazítása iránt. Kaposvár, 1882. márczius 31-én. Raab József kir. törvényszéki biró által a kaposvári kir. törvényszéknél 1882. év április hó 6-ik napján tartandó nyilvános ülésben előadásra elkészített tárgyak. 6046. Berzsenyi János felperesnek, Bodó Dániel p. 881. ingatlan tulajdonjoga iránti pere. 6253. Báró Majtényi Irmának, Maár László ellen p. 881. ingok kiadása, vagy 344 frt. készpénz s járulékai iránt. 7138^ Gángol Károlynak Németh Ignácz elleni p. 881. 360 frt. és járulékai iránt. 7266. Horváth Júliának Szmodiss Pál ingók ki- p. 881. adása, vagy 2096 frt. s járulékai iránt. 284. Öreg Varga Pálnak, Varga Pál János el- p. 881. len ingatlan birtokba bocsátása, és elvont haszon iránt. 466. Máté Lajosnak Kőrmendy Sándor elleni p. 882. 724 frt. 50 kr. s járululékai iránt. 673. sz^ Gelencsér Józsefnek, Gelencsér György, és p. 882. társai ellen törvényes osztályrész iránti pere. Kaposvár, 1882. márczius 30-án. KÖLGYESY, jegyző. A kaposvári kir. törvényszéknél 1882. ápril 13-án és 15-én megtartandó végtárgyalások. Ápril 13-án. 645. sz. Sikkasztással vádolt Fiuta Mihály el- B. 1882. leni bűnügyben. 541. sz. Lopás, csalás Ó3 vesztegetéssel vádolt B. 1882. Szabó György elleni bűnügyben. 330. sz. Lopás büntettérel vádolt Zsoldos Lász- B. 1882. Ióné elleni bűnügyben. 529 sz. Sulyos testi sértés bűntettével vádolt B. 188];. Balog János elleni bűnügyben. 795. sz. Sikkasztás bűntettével vádolt Igmándi B. 1882. Károly elleni bűnügyben. Ápril 15-én. 863. sz. Hamis tanuzás vétségével vádolt Budai B. 1882. József elleni bűnügyben. 856. sz. Lopás illetve orgazdasággal vádolt KeleB. 1882. men (Bogdán) János és társai elleni bűnügyben. 680. sz. Sikkasztással vádolt Saluga Pál elleni B. 1882. bűnügyben. 721. sz. Rágalmazással vádolt Kántás Éva elleni B. 882. bűnügyben. 749, sz. Lopással vádolt Ágoston Mihály és tár- B. 882. sai elleni bűnügyben. Kaposvár 1882. ápril 6-án. A kir. tzók. bűnt. oszt, KARDOS, jegyző. Nyomozó levél. Valamennyi kir. járás* birós ágna k. 240. A kecskeméti kir. tszék. bftő ósZtályá- B. 882. nak 5901(81. sz. a. átirata folytán lopás büntette miatt egy évi börtönre elitéit, ismeretlen helyre távozott ifjú Tomósi István, illetősége Félegyháza, 22 éves, nőtlen, termete alacsony arcza hosszas vékony, szeme sárgás, szemöldöke gesztenyés
