Somogyi Hírlap, 2017. december (28. évfolyam, 280-303. szám)

2017-12-23 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 51. szám

2017. DECEMBER 23., SZOMBAT PANORÁMA 3 Sok magyar településnévben ma is van utalás az ünnepre Karácsondtól Karácsonkőig KÁRPÁT-MEDENCE A Dunántúl­tól a keleti végekig találkoz­hatunk olyan településekkel, amelyek nevében ott szerepel a Karácsony szó. A moldvai Kará- csonkő, a mai Piatra Neamt vá­rosának nevét is magyarok ad­ták, mindamellett, hogy mi ala­pítottuk magát a települést is. Üssünk fel egy történelmi at­laszt, és mélyedjünk el a Kár­pát-medencei települések me­sébe illő helységnevei között. Pár pülanat, és olyan különö­sen hangzó, „egzotikus” nevek­re is bukkanhatunk böngészge­tés közben, mint Felsőelefánt és Malacka a Felvidékről, India a Szerémségből, vagy Bősárkány Győr-Moson-Sopronból. Cseme- gézés közben minden bizony­nyal feltűnik majd, hogy több olyan helység is létezik, amely nevében hordozza a Karácsony szót - mondhatni, ezeken a te­lepüléseken egész évben kará­csony van. Ezek á falvak és vá­rosok a régi magyar helynév­adási szokás szerint személy­névből, vagy annak toldalékos alakjából kapták a nevüket. Ilyen a Zala megyei Mikekará- csonyfa, Hevesből Karácsond és Fejérből Nagykarácsony. A mai kis országban már csak e há­rom helység nevében van uta­lás az ünnepre. Egykor Szen­tes határában is volt egy Kará­csonytelke nevű falu, az évszá­zadok alatt sajnos elpusztult. A magyar Felvidéken is talál­ható egy hasonló nevű köz­ség, Karácsonmező (szlovákul Kracúnovce). A karácsonyt nevükben hordozó települések amúgy nagyobbrészt a Kárpát-me­dence Dunától keletre eső ré­szében, illetve a Keleti-Kárpá­tok keleti lejtőjén, Moldvában helyezkednek el. Erdélyben találni a leg­több ilyen nevű helysé­get: ott található Alsó- és Felsőkarácsonfalva a törté­nelmi Fehér vármegyéből, Homoródkarácsonyfalva a ré­gi Udvarhelyszékről, Nyárád- karácson az egykori Maros­Torda vármegyéből, Tisza- karácsonyfalva északról, Má- ramarosból. Még Torda vá­rosánál is említenek egy Ka­rácsonyvölgy nevű részt. Hu- nyad megyében Krecsunesd (Cráciunesti) falu is a Cráciun, azaz Karácsony férfinév ro­mán helységnévképzős alakjá­ból származik. Erre a román­ság lakta településről a késő középkori oklevelek magya­ros alakban hivatkoznak, mint Karachonfalwára. Sokan nem gondolnák, de a moldvai Neamt megye szék­helye, Piatra Neamt egykor Karácsonkő néven volt ismert, mivel jóval a mai Románia megalakulása előtt magyarok és szászok alapították. Első írá­sos említése 1395-ből szárma­zik, „Karachonkw” formában írnak róla. A Bandinus-kódex írja 1646-ban, hogy hajdan csu­pa magyar lakott itt. Bandinus, az obszerváns szerzetes, Mold­va apostoli adminisztrátora szomorúan jelenti ekkor, hogy itt ...már csak három magyar há z van, s csak egy János ne­vű öregember tudja anyanyel­vét. [...] más tájakra költöz­tek, főleg Magyarországra, ősi földjükre.” E kódexből kiderül, hogy a korabeli Moldva nemze­tiségi összetétele még magyar többségű lehetett. BDA Vörös sügér Balázs D. Attila attila.d.balazs@mediaworks.hu É vről évre visszajárunk Rodoszra. Kontinensünk végpont­ja ez két világ határán, az Egei- és a Földközi-tenger kö­zé ékelve. A sziget övezte vizek halban gazdagok, min­dig kerül friss fogás a helyi éttermek asztalára, sőt, polip is landolhat a tálon. És ott a halkirály, a vörös sügér, amiről any- nyi ódát hallottunk. Rodosz város központjában, nem messze attól a kikötőtől, ahol hajdan a kolosszus állt, beszippant az egyik kis étterem. Ódon lépcső vezet az emeletre, és máris előttünk hever a nyüzsgő ó­város. Van sügér, a rőt fajtá- , ból! Egykilós, friss példány. Pál apostol sem Maradhat? A nagy kedvenc, ehetett különbet amiről annyit hallottunk, de semmit sem tudtunk? Még szép. Életünk legjobb tengeri halas ebédje, Pál apostol sem ehetett különbet akkor, amikor a szigeten szállt partra hajdanán. Megjött a számla, a végösszeg egy kardhal többszöröse, a napi költőpénz elmegy rá. Kereke­dik a szemünk. Termetes jószág volt, mannaszerű, ezért nem háborgunk, megköszönjük. Felemás érzésekkel továbbállunk, a következő állomás a szőnyegüzlet, lényegesen kisebb vásár­lóerővel a pénztárcánkban. Tősgyökeres rodoszi hölgy a középkori utcák mélyéről, már is­merősként fogad, harmadszor járunk nála. Repes, csak látja az alig leplezett szomorúságot rajtunk. Kifosztott egy hal - pa­naszoljuk. Komolyra fordítja a szót, és jóllakottsággal vegyü­lő szenvedésünket egy élet bölcsességével feloldja, mint egy apostol: jegyezzük meg: az így „elfolyt” pénz úgyis visszajön. És különben se bánkódjunk, a világ egyik legfinomabb halát ettük. Karácsony táján gyakran eszembe jut ez a történet, mert ahogy lenni szokott, ekkor nyílnak meg az adományozók pénztárcái. Hogy miért csak ekkor? Mennyi kritika éri még azokat is ilyen­kor, akik vagyonokat áldoznak az ünnepekre ekkortájt. Vélemé­nyem szerint ez mindenkinek a maga döntése, de ezek a támo­gatások sem folynak el. Senkinek ne legyen lelkiismeret-furda- lása, hogy mélyebben a bukszájába nyúl, ha másnak, vagy épp magának is adni akar, ha már kitűzött maga elé egy célt vagy egy vörös sügért. Újévi fogadalomnak sem utolsó ez, nemde? Halból karácsonykor fogy a legnagyobb mennyiség Aki olyan szerencsés, hogy van balatoni horgász a csa­ládjában, balatoni halat te­het a karácsonyi asztalra. Van a tóban bőven, és ez az egyik legjobb minőségű hal, amit itthon enni lehet. Fábos Erika Négy éve nem ha­lásszák a Balatont, az a meny- nyiségű hal, amit pedig a kör­nyékbeli halastavakban felne­velnek, elsősorban azt a célt szolgálja, hogy a Balatonban legyen elég hal a horgászok számára. Csak az ezt megha­ladó mennyiség - mindösz- sze 60-70 tonna - kerül ilyen­kor a piacra. A tavalyihoz ké­pest idén hét százalékkal nőtt a horgászok száma a tónál, a növekvő bevételnek köszön­hetően pedig haltelepítésre is többet tudtak fordítani. „A Balatoni Halgazdálko­dási Nonprofit Zrt. elsődleges feladata a Balaton halgazdál­kodásának a kezelése - mond­ta el.Szári Zsolt vezérigazga­tó. - Az, hogy ezt egy tógaz­dasági háttérrel tehetjük meg, azért kedvező, mert nagyon fontos, hogy pontosan tudjuk, milyen egészségügyi állapo­tú halak kerülnek a Balaton­ba. Ismerjük mindnek az elő­életét és egész éven keresztül ellenőrzés alatt tartjuk az állo­mányt. Háromszáz tonna pon­tyot kell telepítenünk, amit néhány tonnával túlteljesítet­tünk az idén, egynyaras sül­lőből közel hét tonna került a tóba, 250 ezer előnevelt csu­kát, hatezer balint és compó- ból is terven felüli mennyisé­get telepítettünk a saját tógaz­daságunkból.” Jövő karácsonyra már más lehet a helyzet, kétszáz hektár­ral bővítik ugyanis a tógazda­ságot, ezen a vízfelületen pedig már annyi halat tudnak előál­lítani, hogy jóval több kerül­het a boltokba is. Ha minden jól megy, balatoni védjeggyel. En­nek bevezetésén most dolgoz­nak. A cél az lenne, hogy a fo­gyasztók tudják: a Balaton víz­gyűjtőjén termelt, kiváló minő­ségű halat vehetnek. Ezt első körben az éttermeken keresz­tül a balatoni vendéglátásban vezetnék be újra. „A hal ízét a faji jellegze­tességeken kívül elsősor­ban két tényező alakítja ki: a környezet, azaz a víz mi­nősége, valamint a növeke­déshez felhasznált táplálék. A balatoni hal sokat úszik, természetes táplálékot eszik és egészséges - ezért kiváló. Gyakran lehet hallani, hogy iszapízű a hal húsa, de ezt a jel­legzetes ízt nem az iszap okoz­za. A kékalga vagy más néven cianobaktérium az, ami ha el­szaporodik a vízben, ilyen ízű­vé teszi a hal húsát, mert ezek a kellemetlen ízanyagok a bőr alatti kötőszövetben raktáro­zódnak. Sajnos ezt csak ak­kor lehet érezni, amikor már elkészült, de egyértelműen a rossz tartási és takarmányo­zási körülményekről árulko­dik” - mondta Szári Zsolt. Ilyenkor, az ünnepek előtt a balatoni fogast, illetve süllőt is sokan keresik. Az idei évben több kapitális pél­dány is horogra akadt, sokkal több, mint a korábbi években. Ezt a fajta halat csak tapasz­talt és alapos helyismerettel rendelkező horgászok tudják kifogni. Májustól kezdve le­het fogni, amíg be nem fagy a Balaton, de nyáron általában többet kifognak belőle, mint az őszi hidegben. „Ahhoz, hogy 7-8 kilósra megnőjön egy balatoni sül­lő, 15 év kell - mondta el Szá­ri Zsolt, aki maga is nagyon szeret és eredményesen is Erre ügyeljen, ha vásárol! Élő hal esetében annyi biz­tos, hogy friss halhoz ju­tunk, de hogy milyen minő­ségű lesz a húsa, nem lehet eldönteni. Ha halászlét vagy rántott halat akarunk készíte­ni, jobb, ha halszeleteket vá­sárolunk. Azon túl, hogy le­het látni, hogy a vágás felüle­te márványosan friss és sötét tónusú, azt is meg lehet néz­ni, mennyire zsíros. Az, hogy a hasán és a hátán van egy kis zsírréteg, még nem baj, de ha az izomszövetek között is zsí- rosodást látunk, az ehetetlen­né is teheti a halat. Ha egész halat vásárolunk, fontos, hogy rugalmas legyen a húsa, ami­kor megnyomjuk, és élénk szí­nű a kopoltyú. Ha a kopoltyú világos vagy halvány színű, ne vegyük meg! horgászik fogasra; igaz, ő leg­többször vissza is engedi. - Ha a vadászattal párhuzamot állítunk, ez a szarvas vadá­szatához hasonlítható. Egy nagyobb, már öt kiló körüli süllő tíz év alatt nő meg, te­hát olyankor tíz évet is magá­val visz a horgász, ha egy ilyet kifog. Az idei rekord a Balato­non tíz kiló fölött volt.” Pontyból Fonyódnál akadt horogra a legnagyobb pél­dány idén a Balatonból. Fonyó- di tükrösnek nevezték el, 26 kilós volt, amikor sikerült ki­fogni. Természetesen azóta is a Balaton lakója, hiszen az ek­kora halakat kötelezően visz- sza kell engedni. •4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents