Somogyi Hírlap, 2017. december (28. évfolyam, 280-303. szám)

2017-12-23 / 299. szám

2017. DECEMBER 23., SZOMBAT 24 ________________________________________________________ E redményes gazdálkodás, korszerűsödő járműpark, jobb szolgáltatások Új fejlődési pályán a nemzeti vasúttársaság Az elmúlt öt év alatt sikerült' rendbe tenni a MÁV-csoport gazdálkodását, a koráb­bi, 300 milliárdos hitelállo­mányt tulajdonosi segítség­gel lebontották és az idei év végére mintegy 50 milliárd­nyi hitel maradt. A mintegy 38 ezer vasutas három év alatt összesen 30 százalé­kos béremelésre számíthat. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu MEGÚJULÁS A MÁV-csoport célja a közszolgáltatási fel­adatok hatékony ellátása. A társaság a magyar állam­mal együttműködve már az ötödik eredményes évet tud­ja maga mögött, amihez hoz­zájárult a múlt terheinek - adósságátvállalás formájában történt - fokozatos csökken­tése. Előrejelzései és várako­zásai alapján a társaság fize­tőképessége az elkövetkező időszakban is biztosított lesz. Az elmúlt öt év alatt sikerült rendbe tenni a MÁV gazdál­kodását, folyamatait, a szer­vezettségét, olyan folyamato­kat, változásokat indítottak el, amelyek „egészségesebbé” te­szik a MÁV-ot, átláthatóbbá a vállalatot. Sikeresen moder­nizálják a vasúti infrastruk­túrát, fokozatosan újítják fel az állomásokat, pályaudvaro­kat. Továbbá fokozatosan kor­szerűsítik a járműparkot, tel­jesen új szerelvényeket vásá­rolnak, valamint felújítják a meglévő járműveket. Minden­nek köszönhetően a vállalat új impulzust kapott, és végre fej­lődik, virágzik. A vállalat eredményé­nek alakulása nagymérték­ben függ az állami szerep- vállalás mértékétől. A vasúti infrastruktúra működtetésé­hez, illetve a személyszállí­tási közszolgáltatáshoz szük­séges erőforrásokat - a pia­ci árbevételek mellett - az ál­lami költségtérítés biztosítja. A MÁV Zrt. pályaműködtetési, a MÁV-START Zrt. közszolgál­tatási szerződéssel rendelke­zik, ezek a tíz évre szóló meg­állapodások biztos hátteret ad­Az utóbbi évek gazdálkodásának köszönhetően a MÁV új impulzust kapott, fejlődik és virágzik a vállalat nak a működéshez. Az állami támogatásnak és a felelős, ra­cionalizált, átlátható gazdál­kodásnak köszönhetően 2016- ban a MÁV-csoport 132 milli­árd forint konszolidált árbevé­telt ért el, az adózás előtti ered­mény pedig 14 milliárd forin­tot tett ki. 2017-ben a cégcso­port prognosztizált konszoli­dált árbevétele 138 milliárd forint, az adózás előtti ered­mény pedig 12 milliárd forint. Eközben az adósságállomány várhatóan 51 milliárd forintra csökken év végére; a MÁV-cso­port idén saját forrásból - ál­lami adósságátvállalás nél­kül - közel 15 milliárd forint adósságszolgálatot teljesít. Ez óriási siker annak fényé­ben, hogy 2010-ben csaknem 300 milliárd forint volt a cég­csoport adósságállománya. Uj hitelek felvételével nem szá­molva a MÁV Zrt. 2021-ben, a MÁV-START Zrt. pedig 2024­ben teljes mértékben törleszti hosszú lejáratú hiteladósságát. A vagyonkezelt kincstári esz­közök nettó értéke a tavalyi 952 milliárdról 2017-ben vár­hatóan meghaladja az 1000 milliárd forintot. A MÁV-csoport - közfoglal­koztatottak nélkül - csaknem 38 ezer főt foglalkoztat. 2016- ban saját forrásból háromszá­zalékos béremelés valósult meg, idén - az állami válla­latok közül elsőként - a MÁV alakított ki közös béremelési javaslatot a szakszervezetek­kel, és 2017. március 13-án - a tulajdonos Nemzeti Fejlesz­tési Minisztérium jóváhagyá­sával és a kormány támogatá­sával - három évre szóló, ösz- szesen harmincszázalékos béremelésről kötött megálla­podást a vasutas érdekkép­viseletekkel. A vasút történe­tében évtizedek óta nem volt példa ilyen mértékű bérfej­lesztésre. Az egyezség a 2017 és 2019 közötti időszakra átla­gosan 13, 12, illetve 5 száza­lékos béremelést tartalmaz. A MÁV-csoport nem veze­tő beosztású munkavállalói 2017. január 1-jétől átlagosan tízszázalékos alapbéremelés­ben részesültek. A fennma­radó három százalékot a vas­úttársaság vezetése - az ér­dekképviseletekkel egyez­tetett szempontok alapján - az egyes munkakörök közöt­ti bérfeszültségek kezelésére fordítja. A bérfejlesztés 2017. évi fedezetét 13,6 milliárd fo­rint összegű célzott állami tá­mogatás biztosítja. A MÁV-START országosan naponta csaknem háromezer járattal szolgálja ki több mint 140 millió utasát. A pálya és az állomások korszerűsítésé­nek, az újonnan 'beszerzett, elővárosi közlekedést szol­gáló korszerű motorvonatok­Fotók: Katona Vanda nak, illetve minőségi, távolsá­gi közlekedést szolgáló felújí­tott járműveknek, valamint a jegyértékesítési rendszer fo­lyamatos fejlesztésének kö­szönhetően 2,3 millióval töb­ben utaztak vonattal tavaly, mint 2015-ben, 2017-ben pe­dig folytatódott a kedvező ten­dencia, az év végére várható­an 1,2 millió fővel nő az utas­szám 2016-hoz képest. A be­vételek is emelkedtek, miköz­ben a jegyárak évek óta nem nőttek (sőt egyes szegmensek­ben csökkentek), a vasúttár­saság online árai pedig a de­cemberi menetrendváltástól már 5-10, sőt akár 20 százalé­kos kedvezményt biztosítanak a jegyüket interneten keresz­tül megvásárló utasoknak. A szolgáltatási színvonal je­lentős emelését biztosító, saját gyártású IC+ kocsik sorozat- gyártása elindult, az első ko­csik 2018-ban állnak üzembe. A stratégiai célok megvaló­sítása érdekében végrehajtott portfóliótisztítás eredménye­képpen a MÁV Zrt. társasági portfóliójának darabszáma a 2010. évi 45-ről, 2017. évre 21- re csökkent. A portfólióelemek számát csökkentő cégösszevo­nások, valamint megszünteté­sek (végelszámolás, felszámo­lás) mellett azonban új társasá­gokkal is bővült a MÁV Zrt. tár­sasági portfoliója. A Budapest- Belgrád vasútvonal fejleszté­se céljából hozták létre 2016 novemberében a kínai part­nerekkel, 15 százalékos MÁV Zrt. tulajdoni aránnyal a kí­nai-magyar projektvállalat, a Kínai-Magyar Vasúti Nonpro­fit Zrt.-t. Emellett a MÁV-cso­port tagja lett 2017 februárjától a budapesti elővárosi forgalom­ban meghatározó szerepet ját­szó MÁV-HÉV Zrt., a kizárólag a MÁV Zrt. tulajdonába került társaság, melynek a MÁV-cso- portba való integrálása újfajta kihívás, és a magyar állam ré­széről a MÁV-csoport átalakítá­si tevékenységének elismerése. A hatékonysági törekvéseket célzó átalakulás mellett napja­inkban egyre nagyobb hang­súlyt kap a megújulás, a köz­szolgáltatás ellátása a mai kor elvárásainak megfelelő szin­ten, beruházásaink és fej­lesztéseink központi témá­ja, az utasigények maradék­talan kielégítése érdekében. Az eddigi adatok alapján idén is folytatódik ez a tendencia. A kormány döntése értelmében a 2020-ig tartó uniós fejlesz­tési ciklusban a törzshálózat fővonalainak jelentős része megújul. A beruházásokat fő­leg a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. hajtja végre, a MÁV feladata az utazás színvo­nalának, komfortfokozatának javítása, az állomások, a jár­műpark és a szolgáltatások to­vábbi fejlesztése. A közpénzek­ből gazdálkodó társaság és az adófizetők érdeke is az, hogy a környezetbarát vasúti köz­lekedésre fordított összegeket a lehető leghatékonyabban használjuk fel; ez a tulajdonos állam és a megrendelő minisz­térium elvárása is. Infrastruktúra, helyzetkép Magyarország a vasútvonalak hosszát tekintve az uniós rang­sorban a tizedik helyen áll a kö­zel nyolcezer kilométernyi vasút­hálózatával, de a visegrádi or­szágok közül Lengyelország (19 ezer) és Csehország (9500) is megelőz bennünket az Európai Bizottság adatai szerint. A pályahálózat sűrűsége alap­ján bőven az uniós átlag fölött helyezkedik el hazánk, ebben az összevetésben csak a cse­hek állnak jobban a V4-orszá- gok közül. Európai átlagban 52 százalék a villamosított vasút­vonalak részaránya, Magyaror­szágon 38, itt még van hova fej­lődni. A V4-et tekintve a cse­heket (34 százalék) megelőz­zük, a lengyelek (62) és a szlo­vákok (44) viszont előttünk van­nak. A vasúti személyszállítási teljesítmény alakulása alapján Magyarország a legjobban telje­sítő V4-tagállam, a vonatkilomé­terben 2009 óta mért változást alapul véve egyedül mi vagyunk az unió átlaga fölött. Az elmúlt két évtizedben állan­dósult a közlekedési módok kö­zötti részarány az Európai Unió­ban: az autóé 83, az autóbu- szé/trolibuszé 9,5 és a vasúté 7,5 százalék. Országonként vizs­gálva kiderül, hogy a tagálla­mok közül Ausztria (12 száza­lék) és Dánia (10) után Magyar- országon használják legtöbben (9,9) a vasutat - ennek alapján is megelőzzük a cseheket (8,4), a szlovákokat (7,3) és a lengye­leket (5,8) is.- Nem titkolt célunk, hogy mind a kelet-nyugati, mind az észak­déli fuvarozásokban érintett piaci szereplők figyelmét ráirányítsuk a kedvező tranzitálási és logiszti­kai lehetőségekre. Tisztában va­gyunk azzal, hogy bár kemény munkával jelentős eredménye­ket értünk el az utóbbi években, a folyamatos növekedés érdeké­ben a vasúti infrastruktúra továb­bi korszerűsítésével, a vasútvona­lak átjárhatóságának biztosításá­val emelni kell a szolgáltatások színvonalát - mondta Dávid Ilo­na, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazga­tója egy szakmai tanácskozáson. Téma támogatás: Készült a MÁV Zrt. megbízásából

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents